„Legyünk mi is vizet fakasztó közösség!”

Hivatalosan is kezdetét vette az immár harmadik alkalommal megszervezésre kerülő Szent László Napok rendezvénysorozat. A csütörtök esti nyitóbeszédeket a Fonó Zenekar és a Musica Profana zenekar koncertje követte.

Zsúfolásig megtelt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület díszterme a Szent László napok estére meghirdetett megnyitójára. Az idén harmadjára megszervezésre kerülő kulturális rendezvény évről-évre egyre több nagyváradit és innen elszármazottat mozgat meg, s mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Zatykó Gyulának, a programsorozat főszervezőjének kijelentése, miszerint idén közel 40 ezer résztvevőre számítanak a három nap során.

A Szent László Napok főszervezője, figyelembe véve, hogy az általa koordinált rendezvény idén a nagyváradi várban talált otthonra, az alkalomhoz megfelelően, várkapitányokhoz illően tett jelentést: „Jelentem, a várat meghódítottuk! Veszteségeink nincsenek, sőt, úgy tűnik, egyre többen vagyunk” – kezdte beszédét Zatykó Gyula. „Az új helyszín szimbolikus jelentőséggel bír, és azt sugallja: Nagyvárad magyarsága újra birtokba veszi azt, ami régen is övé volt. Nem maradt más hátra: idővel vissza kell foglalnunk a Szent László teret, és a Kálvária-dombot is” – jelentette ki a Szent László Napok főszervezője, aki hozzátette: a három napos rendezvénysorozat célja, hogy megismertessék Nagyvárad magyarságát és annak hagyományait a helybéliekkel és az idesereglő vendégekkel.

„Itt vagyunk, mert itt van a helyünk” – kezdte köszöntőbeszédét Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja. Mile megköszönte a szervezők munkáját, melynek eredményéül egy színvonalas, kulturális programokban bővelkedő fesztivál jöhetett létre Nagyváradon, majd hozzátette: Szent László nemzetszervező államférfi volt, így ha arra keressük a választ, miként tudnánk a nemzeti egységet erősíteni, nincs más dolgunk, mint a lovagkirály példájának követése.

Grezsa István, a határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztos Magyarország kormányának nevében üdvözölte a megjelenteket és köszönte meg a szervezők munkáját. „A Szent László Napok a nagyváradi magyarság élni akarásának ünnepe. A magyar kormány üdvözli a helyi civilek kezdeményezését, s szándékukat, hogy a saját kezükbe vegyék sorsuk irányítását. Ezt a határozott akaratot mutatja a fesztivál új és szimbolikus helyszíne is” – jelentette ki Grezsa István. A miniszteri biztos tájékozottságát dicséri, hogy külön kitért – a jelenlévők nem kis tetszésére – a Nagyváradon igen csak aktuálisnak számító szoborállítási ügyre: „A nagyváradiak jogos igénye a város központjában Szent Lászlónak szobrot állítani, ahogy az is elvárható, hogy senki ne sajátítsa ki magának Nagyvárad főterét. Európai értéket képvisel a többnyelvűség és a magyar utcanévtáblák ügye, amint az is, hogy a város központi hídját Szent László királyunkról nevezzék el.” Grezsa kijelentette: a magyar kormány továbbra is támogatni kívánja a Partiumi Keresztény Egyetemet, s a legitim keretek között megvalósítható partiumi autonómia ügyét. „Minden nagyváradinak és partiuminak erősítenie kell Szent László kultuszát, hogy a lovagkirályhoz hasonlóan, mi is vizet fakasztó közösség lehessünk” – zárta beszédét a miniszteri biztos.

Tőkés László, európai parlamenti képviselő, a Szent László Napok házigazdája szintén kitért az új helyszín szimbolikus jellegére. „A vár visszafoglalása jelképes értékű, s nekünk – nagyváradi és erdélyi magyaroknak – szükségünk van a jelképes helyszínekre” – jelentette ki Tőkés, majd hozzátette: Szent László szelleme annak ellenére is itt van Nagyváradon, hogy bizonyos erők megpróbálják a külvárosba száműzni azt, utalva ezzel arra a méltánytalan helyzetre, melynek eredményéül a magyar király nevét mindössze egy félreeső sikátor örökíti meg a nagyváradi tér- és utcaelnevezések sorában. „Nagyváradon ma nem állíthatunk szobrot városalapító királyunknak a főtéren. Ne áltassuk magunkat: tovább zajlik a többségi nemzet térhódítása, és most épp a jelképek szintjén folyik a küzdelem. El kell érjük, hogy visszaszerezzük azt, ami minket megillet, s ehhez jó alkalom a Szent László Napok várbeli jelenléte is” – mondta Tőkés László. A rendezvény házigazdája beszéde végén kijelentette: a világban zajló eseményeket figyelve kijelenthetjük, Erdély – és vele együtt Nagyvárad is – fel fog értékelődni, hiszen minden feltétele adott ahhoz, hogy élhető hely legyen, ehhez azonban a Szent Lászlótól örökölt elveken nyugvó politikára van szükség.

A megnyitó végén a szervezők felhívták a jelenlévők figyelmét arra, hogy a rendezvény teljes ideje alatt csatlakozhatnak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács által meghirdetett, a kárpátaljai magyarság megsegítésére indított adománygyűjtési akcióhoz, majd kezdetét vette a Fonó Zenekar és a Musica Profana zenekar közös koncertje.

A Szent László Napok hivatalos megnyitója előtt és a Szent László-szobor megkoszorúzása után a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának előcsarnokában nyitották meg Gazdáné Olosz Ella magyar textilművész, néprajzkutató emlékkiállítását a Partiumi Művelődési Céh (PMMC) szervezésében.

Horváth István PMMC-igazgató köszöntötte a megjelenteket, aki elmondta: a tavalyi Szent László Napok óta eltelt egy évben kizárólag székelyföldi művészek alkotásait állították ki Nagyváradon. A sorozat méltó lezárását képezi Gazdáné Olosz Ella textilművész kiállítása, mely július 12-ig tekinthető meg a református püspöki székház emeleti előcsarnokában.

Andrejszkij Judit mezzoszoprán alkalomhoz illő éneke után Kányádi Iréne művészettörténész, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója méltatta a kiállítást. Bemutatta a művész életútját, kiemelve a ritkaságnak számító ikat textiltechnikát, melyet Gazdáné Olosz Ella alkalmazott. A Gazda-család nevében Gazda István temesvári lelkipásztor, a művész fia köszöntötte a szép számú közönséget. Az alkotások egyszerűségére, harmóniát és nyugalmat árasztó jellegére hívta fel a figyelmet.

A Szent László Napok sajtóirodája