Egy história a jelenkornak

Nagyvárad- Szerda délután Anne Frank életét, valamint a német fasizmus terjedését bemutató vándorkiállítás nyílt a Bihar Megyei Könyvtár második emeletének folyosóján. Két hétig tekinthető meg.

„Olyan embernek, mint én, egészen különös érzés naplót írni. Nemcsak azért, mert eddig még nem írtam, hanem mert úgy érzem, hogy később sem engem, sem másvalakit nem fognak érdekelni egy tizenhárom éves diáklány ömlengései”. A 13. születésnapján Anne Frank egy naplót kapott ajándékba. Nem sejthette, hogy élete néhány héttel később a feje tetejére áll, mert bujkálni kényszerül. Több mint két éven keresztül minden gondolatát, érzését, és élményét ezzel a naplóval osztotta meg. Nem tudhatta, hogy később világszerte több millióan fogják olvasni sorait. Ezek a mondatok olvashatóak két nyelven, románul és magyarul, annak a 32 oldalnyi pannót tartalmazó, Anne Frank: Egy história a jelenkornak elnevezésű, Romániában elsőként Váradon megtekinthető vándorkiállításnak az első feliratán, melyet a váradi Tikvah Egyesület szervezett a Bihar Megyei Könyvtárban, a Claim Conference, a Bernad Charitable Trust és az amszterdami Anne Frank House múzeumnak a támogatásával.

A szerda délután zajlott nyitóünnepségen Teszler Emília, a Tikvah Egyesület elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, világi és egyházi személyiségeket, diákokat. Hangsúlyozta: nem elégséges, hogy törvények és jogszabályok védjék az emberi jogokat, arra kell törekedni, hogy mindannyian meggyőződésből elismerjük és betartsuk ezeket, megértsük a lényegüket. Megjegyezte: Nagyváradon is élt egy zsidó kislány, Heyman Éva, aki Anne Frankhoz hasonlóan szintén naplót vezetett, és a fasizmus áldozata lett. Hozzátette: az Anne Frank életéről szóló, a rendezvényen levetített dokumentumfilmben megemlített koncentrációs táborokban- Auschwitz, Bergen-Belsen, Mauthausen- pusztultak el azok a deportált váradi zsidók is, akik egykor jelentős szerepet töltöttek be a város életében, a holokauszt 70. évfordulóján pedig arról is beszélni kell, hogy az akkori eseményekről, a deportálásokról igen keveset a mostani fiatalok, ezért fontos a felvilágításuk, a tájékoztatásuk.

Személyes példa

Ligia Mirişan, a Bihar Megyei Könyvtár főigazgatója úgy vélte: Anne Frank nagy idők tanúja volt, naplójának az olvasása pedig segít abban, hogy a jelenben megértsük és megismerjünk valamit a múltból, ami azonban nem mindenkinek sikerül.

Mivel Anne Frank nem csak naplót vezetett, hanem életkorához képest mélyenszántó gondolatokat, az igazságosság és az emberi jogok kérdését taglaló esszéket is írt, a Tikvah Egyesület egyik tagja felolvasott egyet ezek közül, majd Matthijs van Bonzel holland nagykövet lépett a mikrofonhoz. Beszédében úgy fogalmazott: Anne Frank része az emberiség történelmének. Arra emlékeztette a jelenlevőket: Hollandiát, Romániát és Magyarországot is számos megpróbáltatás érte a történelmük folyamán, míg azonban a nácizmus borzalmai, illetve a második világháború után Nyugat-Európa szabadon fejlődött, Kelet-Európában ez a lehetőség több évtizedig váratott magára. Aláhúzta: a fasizmus nem csupán a zsidóság ellen irányult, hanem ellenségnek számítottak a romák, a homoszexuálisok és egyéb kisebbségek, a másképpen gondolkodók is. A diplomata személyes, családi tragédiájáról is beszélt a jelenlevőknek, elmondta, hogy a második világháborúban a felmenői a Holland Kelet-Indiában- a mai Indonéziában- éltek, melyet Japán megszállt, és a nagyapja nem élte túl a lágerbe hurcolását. Kiemelte: Anne Frank végig hitt abban, hogy sorsa jobbra fordul, ezért nekünk sem szabad soha feladnunk a reményt, mindig bizakodóak kell lennünk. Noha az Európai Unió nem tökéletes, sok probléma vár még megoldásra, azért napjainkban az EU esély, lehetőség és garancia arra, hogy szabadon élhetünk, jog- és esélyegyenlőségben.

Ciucur Losonczi Antonius