Cseke Attila: marad a devizahitelesek problémája

Nagyvárad- A kormánynak a devizahitelesek megsegítésére vonatkozó projektjavaslata nem oldja meg a bajba jutottak gondját- jelentette ki sajtótájékoztatóján Cseke Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő.

Szerdán ismét a devizahitelesek problémájáról tartott sajtótájékoztatót az RMDSZ Sas-palotabeli székházában Cseke Attila parlamenti képviselő. A legutóbbi napok ezzel kapcsolatos fejleményeiről megjegyezte: örül annak, hogy az RMDSZ indítványa nyomán a bajba jutottak ügye a közbeszéd része lett, azonban megítélésében a kormány vonatkozó kommunikációja összevisszaságról árulkodik, és nem nyújt valós megoldást. Mint ismeretes, a Ponta-kabinet javaslatát az olyan devizahitelt felvett természetes személyek esetében alkalmaznák, akiknek a havi jövedelme kisebb mint az országos átlagbér (1610 lej), esetleg egyenlő ezzel, és nincsenek kilencven napot meghaladó tartozásaik a banki hiteleknél, valamint a felére csökkentenék két éven keresztül a banki kölcsönökre fizetendő havi részletek összegét. Egy fontos kitétele azonban a szabályzattervezetnek, hogy nem lenne kötelező érvényű a pénzintézetekre nézve, vagyis hiába kérnének könnyített eljárást az ügyfelek, a bankok nem feltétlenül kell beleegyezzenek ebbe- hangsúlyozta a honatya, hozzátéve: a fejetlenség jele az is, hogy hétfő este a miniszterelnök még 900 ezer potenciális kedvezményezettről beszélt, kedden viszont csak 50 ezerről.

Valós példa

Az RMDSZ-es politikus meglátásában a kormány ötlete elenyészően kevés bajba jutott devizahiteleseken segítene, ráadásul pedig inkább a bankok számára lenne előnyös. Emellett csupán meghosszabbítaná a hitelek futamidejét. Mindezt egy valós példával illusztrálta. Kifejtette: ha valaki 2008 januárjában felvett 21.465 euró értékű devizahitelt- amiből 21.000 eurót kapott kézbe-, 15 és fél éves futamidőre, évi 6,9 százalékos kamattal, akkor a kamattal, az illetékekkel és a jelzáloggal terhelt ingatlan biztosítási díjával együtt tulajdonképpen 37.300 euróba kerül neki ez a kölcsön. Ha eddig öt éven keresztül, 2008-2013 között visszafizetett a kamatokkal és illetékekkel együtt 15.300 eurót, akkor tulajdonképpen csak a hitelráta csupán egyharmadát törlesztette (5600 euró) a magas kamat és illetékek miatt (9700 euró). Ha e hónaptól kezdve eltekintenénk a kamatok és illetékek fizetésétől, még akkor is még 15.800 euró hitelrészletet kellene fizetnie, vagyis a bank végül 31.100 eurót kapna vissza, azaz negyvenöt százalékos profitja származott az ügyletből.

A kormány javaslatával ellentétben viszont az RMDSZ azt kezdeményezi, hogy a hitelkockázat egyenlő mértékben érintse a bankokat és az ügyfeleket, illetve lehetővé tenné a devizahitelesek számára azt, hogy a külföldi pénznemben felvett hitelüket lejre váltsák át nem az átváltás napján érvényes valutaárfolyamon, hanem a hitelszerződés aláírási hónapjának átlagárfolyamán. A törvényjavaslat jelenleg a Szenátus, mint első döntéshozó fórum asztalán hever.

Ciucur Losonczi Antonius