Segítene a devizahiteleseken

Nagyvárad- A 2013/541-es számú, a devizahiteleseket érintő európai uniós direktíva javaslattal kapcsolatban tartott szerdán sajtótájékoztatót Cseke Attila parlamenti képviselő az RMDSZ-székházban.

Szerdai sajtótájékoztatóján Cseke Attila parlamenti képviselő kifejtette: az utóbbi napokban sok téves információ jelent meg az ominózus direktíva javaslattal kapcsolatban, ezért tartotta fontosnak tisztázni néhány dolgot. Arra hívta fel a figyelmet: az irányelv preambulumában az szerepel, az Európai Parlament így kíván segíteni azon uniós polgároknak, akik devizahitel szerződéseket kötöttek ingatlanok építése vagy vásárlása céljából, csökkentve az ebből fakadó kockázataikat. Három fő megoldást ajánl Brüsszel: annak lehetőségét, hogy az ügyfél átválthassa a külföldi pénznemben felvett hitelét hazai valutára, bizonyos plafonérték bevezetését, valamint a fogyasztóknak a veszélyekre való figyelmeztetését. A honatya meglátásában a felvetett jogszabályok hasznosak abból a szempontból, hogy hozzájárulnak az ingatlanhitelt felvevő ügyfelek korrektebb tájékoztatásához, melynek nyomán helyesebb döntést hozhatnak a hitelek igénylésekor.

A javaslat szerint például a pénzintézetek ajánlattétele után 7 nap állna rendelkezésére az ügyfélnek ahhoz, hogy döntsön, benyújtja-e hitelkérelmét; a bankok az aláírt szerződések minősége alapján adhatnak bért az alkalmazottaiknak, és nem annak függvényében, hogy hány kontraktust sikerült megkötniük; a reklámokban kötelező módon fel kellene tüntetni az éves THM-értéket, vagyis hogy a kliensnek mennyibe kerülne összesen a hitelfelvétel. Arra köteleznék ugyanakkor a bankokat, hogy mérjék fel a kérelmezők fizetőképességét, és ne hagyatkozzanak csupán arra, hogy a jelzáloggal terhelt ingatlan értéke fedezi vagy túlhaladja a kölcsön összegét. Emellett az ügyfeleknek lehetőségük lenne a hitel idő előtti törlesztésére, valamint arra, hogy a külföldi pénznemben felvett hitelüket hazai valutára váltsák át az átváltás napján érvényes valutaárfolyamon.

RMDSZ-es javaslat

Cseke Attila nyomatékosította: a direktívát még az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagyja, majd meg kell jelenjen az EU hivatalos közlönyében, az Official Journal-ban, és csak az ezt követő 20. nap után lép majd csak hatályba. A tagállamoknak két év fog a rendelkezésére állni, hogy ezzel kapcsolatos honi törvényt fogadjanak el, ugyanakkor a vonatkozó jogszabály csak a 2016 tavasza után aláírt hitelszerződéseket érinti majd, a most bajban levő devizahiteleseket nem húzza ki a bajból. Ezzel szemben az RMDSZ olyan törvényjavaslattal élt, mely megosztaná a kockázatot a pénzintézetek és a hitelfelvevők közt, az elmúlt években devizahiteleket felvett állampolgárokon is segítene úgy, hogy lehetővé tenni a számukra azt, hogy a külföldi pénznemben felvett hitelüket hazai valutára váltsák át nem az átváltás napján érvényes valutaárfolyamon, hanem a hitelszerződés aláírási hónapjának átlagárfolyamán. A képviselő szerint ez előnyös volna a hitelesek és a pénzintézetek számára is, többek közt azért, mert ezáltal csökkenne a jelzáloggal terhelt ingatlanok kényszervégrehajtásának rizikója, a részleteket pedig jobban tudnák fizetni az ügyfelek, és így kevesebb lenne a törleszteni nem tudó személyek száma. A törvényjavaslat jelenleg a Szenátus, mint első döntéshozó fórum asztalán hever, és az RMDSZ-es politikus reményei szerint a kormánykoalíció is támogatni fogja.

Romániában egyébként az utóbbi hét évben 85,5 százalékról 92,2 százalékra emelkedett a devizahitelek részaránya a hitelpiacon, és a devizahitelesek 70 százaléka már több mint egy éve nem tud törleszteni. A fő problémát a lej devalválódása (a lej 2007-2014 között 78,2 százalékkal értékelődött le a svájci frankkal, 35,2 százalékkal az euróval és 31,2 százalékkal az amerikai dollárral szemben), valamint az okozza, hogy a bankok kedvezőbb kamatfeltételekkel nyújtanak hiteleket devizában, mint a hazai valutában.

Ciucur Losonczi Antonius