Sikeres színházi bemutató

Nagyvárad- Vasárnap este a Nagyváradi Állami Filharmóniában mutatták be a Liliput Társulat és a Szigligeti Színház közös produkcióját, A dzsungel könyve című musicalt, diákszereplők részvételével.

Érdemes megnézni a Horányi László által rendezett A dzsungel könyve musicalt, s nem csupán azért, mert a Színház az iskolában, iskola a színházban programnak köszönhetően esetleg valakinek az ismerőse, rokona is szerepel a produkcióban, hanem azért, mert jók a zenei betétek, a maszkok és a jelmezek, az amatőr és a profi fellépők mozgása pedig összhangban van egymással, a több hónapos felkészítési munkának betudhatóan. Arról nem is beszélve, hogy a darab olyan napjainkban is aktuális problémákat feszeget, mint a másság, a befogadókészség vagy a tolerancia kérdése. A történet helyszínéül szolgáló őserdői hangulatot raklapokra szerelt bambusztörzsek idézték, a háttérvetítés pedig a látványelemi funkcionalitásán túl azért bizonyult jó ötletnek, mert így nem kellett a díszletek átrendezésével foglalatoskodni a színházhoz képest amúgy is kisebb színpadon. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy a filharmónia hangversenytermének természetesen nem az ilyen típusú fellépésekre kialakított földszinti nézőterén az utolsó széksorokban ülőknek igencsak nyújtaniuk kellett a nyakukat, ha látni akarták, hogy egy-egy „mászkálosabb” jelenetnél mi történik a színpadon, de ez a nem a Szigligeti Színház hibájából fakadó gikszer más helyszíneken könnyen kiküszöbölhető.

Jól sikerült

Említést érdemel, hogy a jól koreografált tömegjelenetekben a diákszereplők együtt mozdultak, mintha már több éve közösen dolgoznának, s a profi előadóművészek esetében sem tűnt fel, hogy a szereplők egy része a Szigligeti Társulatnak, másik fele pedig a Liliput Társulatnak a tagja. Amúgy a közönség tagjait zömében többgenerációs családok alkották, s hogy az előadás sokaknak tetszett, bizonyítja egyebek mellett az is, hogy a gyermekek a megfelelő helyeken nevettek, a szünetben pedig azt kérdezgették a szüleiket, mikor folytatódik már a történet. Egy jól sikerült bemutatóról beszélhetünk tehát, melynek végén méltán tapsolt felállva a publikum.

Ciucur Losonczi Antonius