Tamási Áron élete és munkássága

A Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete szeptember 21-én tartotta meg soron következő irodalmi körét a várad-velencei római katolikus kultúrházban.Szilágyi Magdolna nyugdíjas tanárnő Tamási Áron életéről és irodalmi munkásságáról tartott előadást, amelyet részben az író születésének évfordulója alkalmából szerveztek meg, részben pedig felidézve azt, hogy az egyesület nemrégiben Farkaslakán tett látogatást. Szilágyi Magdolna az előadás első felében a népi íróként is emlegetett Tamási Áron életének fontosabb állomásait ismertette. Az író 1897. szeptember 20-án született Farkaslakán, kisbirtokos, sokgyermekes székely földműves család gyermekeként. A kemény munkára már kicsi korától befogja édesapja, Tamás Dénes, de miután kilencéves korában pisztollyal ellövi a bal hüvelykujját, a szülők úgy határoznak, hogy taníttatni fogják, mert a nehéz fizikai munkát már nem lesz képes elvégezni.

Iskolás évek

1904-től Farkaslakán járt elemi iskolába, majd 1910-től a székelyudvarhelyi katolikus főgimnáziumba. 1916-ban behívták katonának, 1917-ben hadiérettségit tett. 1918-ban megkezdte jogi tanulmányait, majd a Kereskedelmi Akadémián tanult tovább. Tamási huszonhat éves korában vándorolt ki Amerikába, itt indult be írói karrierje is, innen küldte haza kéziratait. Később ő is haza érkezik, és itt folytatja munkásságát. Tamási 1966. május 26-án hunyt el Budapesten. Kérésére szülőfalujában temették el. Sírja a templomkertben található, melynek sírkövén a következő felirat olvasható: „Törzsében székely volt, fia Hunniának/ Hűséges szolgája bomlott századának.”

Munkássága

A két háború között gyors egymásutánban jelentek meg novelláskötetei, regényei is, közülük is az elsők között A szűzmáriás királyfi, amit javarészt még Amerikában írt, de csak hazatelepülése után fejezett be. Ezután jött a Címeresek, amelyekben az erdélyi világ feszültségeit rajzolta meg, majd fő műve, az Ábel-trilógia. Előbb az Ábel a rengetegben, majd folytatásai: Ábel az országban és Ábel Amerikában, melyek tartalmát javarészt saját életéből merítette. 1953-ban jelenik meg Bölcső és bagoly című önéletrajzi regénye, amelyet három kötetesre tervezett, de betegsége közbeszól és csak az első rész készül el, amely a születésétől iskolás koráig követi az eseményeket. Az irodalmi kör alkalmával Hajbók Klára felolvasta Tamási Harmat és vér című novelláját. A Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének következő irodalmi körének témája Juhász Gyula költő élete és munkássága lesz.

Nagy Noémi