Infláció és munkanélküliség

Nagyvárad- Az RMDSZ Bihar megyei szervezete alapította Szacsvay Akadémia közgazdasági modulja keretében dr. Kertész Krisztián főiskolai docens tartott előadást az Ady Endre Középiskolában.

A megjelenteket szokás szerint Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte, majd visszatérő vendégként dr. Kertész Krisztián, az Általános Vállalkozási Főiskola főiskolai docense tartott előadást Makrogazdasági egyensúly, infláció és munkanélküliség címmel. Arra hívta fel a figyelmet: dinamikus értelemben, vagyis hosszú távú tendenciákat is figyelembe véve makrogazdasági egyensúlynak nem azt tekintjük, amikor minden nominális és reálgazdasági mutató beállt egy tartós egyensúlyi szintre, hanem amikor a folyamatban lévő fejlődési tendenciák tartósan fenntarthatóak. Ennek feltételei, hogy a gazdasági szereplők összességének nettó megtakarítása legyen egyenlő a nemzetgazdasági beruházással, valamint az előbbi megtakarítási és beruházási hajlandóság akkora legyen, hogy a tőkeállomány növekedése kielégítse az amortizáció, a népesség növekedése és a technológia fejlődése által meghatározott igényeket. Az előbbi egyensúlyi feltételeket tehát tömören a következőképpen is össze lehet foglalni: az ország külső eladósodásának növekedése nélkül (belső megtakarításból) finanszírozható legyen egy olyan beruházási ráta, mely hosszú távon is fenntartható fejlődési ütemet generál.

Az imént leírt hosszú távú makrogazdasági egyensúly együtt jár(hat) a termékpiaci egyensúllyal (az árúk raktárkészletei hosszú távon stagnálnak), illetve a pénz- és tőkepiaci egyensúllyal (a nemzeti deviza és értékpapírok iránti kereslet egyenlő a kínálattal). Viszont a hosszú távú makrogazdasági egyensúly nem jár együtt az árszínvonal stagnálásával és a munkanélküliség megszűnésével, egy egyensúlyi pályán fejlődő nemzetgazdaságban is van tehát infláció és munkanélküliség!- figyelmeztetett a szakember.

Alapfogalmak

A közgazdász a munkapiacon használt alapfogalmakra is kitért. Elhangzott, hogy a KSH 1992 óta az Eurostat módszertanát alkalmazza (reprezentatív kérdőíves felmérés) és a következő definíciókat határozza meg. Foglalkoztatottak a 15-74 éves korosztályban azok, akik az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végeztek, vagy pedig rendelkeztek olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) voltak távol. Munkanélküli vagy álláskereső aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott, valamint a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát és két héten belül munkába is tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, vagy pedig talált is állást és 90 napon belül el is kezd majd dolgozni. A gazdaságilag aktívak száma egyenlő a foglalkoztatottak plusz a munkanélküliek száma (a 15-74 éves korcsoporton belül), a gazdaságilag nem aktívak száma pedig egyenlő a 15-74 év közötti népesség mínusz a gazdaságilag aktívak száma. Passzív munkanélküli a gazdaságilag nem aktívak közül az, aki szeretne dolgozni, és két héten belül munkába is tudna állni, ha találna megfelelő állást, de már nem keres munkát, mert foglalkoztatását reménytelennek látja. Kertész Krisztián ugyanakkor beszélt három mutatóról is, az aktivitási rátáról (gazdaságilag aktívak száma a 15-74 év közötti népesség százalékában), a foglalkoztatási rátáról (foglalkoztatottak száma a 15-74 év közötti népesség százalékában) és a munkanélküliségi rátáról (munkanélküliek száma a gazdaságilag aktív népesség százalékában).

Munkanélküliségi ráta

A munkanélküliség természetes rátája az EU-ban 9 százalék körül van, melynek okai a következő: keresési munkanélküliség (a megfelelő munkahely megtalálása időbe telik), strukturális munkanélküliség (a munkaerő-kereslet és kínálat eltér egymástól földrajzi vagy szakmai értelemben), várakozási munkanélküliség (a reálbérek rugalmatlanok, tartósan az egyensúlyi reálbérszínvonal felett vannak, ezért a munkaerő-kínálat tartósan meghaladja a munkaerő iránti keresletet).

Ciucur Losonczi Antonius