Gazdasági teljesítménymutatók

Nagyvárad- Az RMDSZ Bihar megyei szervezete által indított Szacsvay Akadémia közgazdasági modulja keretében dr. Kertész Krisztián főiskolai docens tartott előadást az Ady líceumban.

A megjelenteket Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte, majd dr. Kertész Krisztián, az Általános Vállalkozási Főiskola docense értekezett A nemzetgazdaságok teljesítményének mérései avagy tükrözi-e a makrogazdasági jövedelem a jólétet? címmel. Vetített képes és interaktív előadásában egyebek mellett elmagyarázta, hogy mit is jelent valójában a különböző híradásokban szinte naponta hallott GDP-kifejezés. Az érdeklődők megtudhatták, hogy a magyarul Bruttó Hazai Termékként hangzó mutató háromféleképpen számítható: mint hozzáadott érték (a bruttó kibocsátásból, vagyis mindenből, ami adásvételre került egy adott gazdaságban kivonják a folyótermelő felhasználást, azaz a félkész és köztes termékeket, valamint a nyersanyagokat), mint végső felhasználás (nem foglalkoznak a köztes termékekkel, hanem összesítik a fogyasztásokat, a beruházásokat, a kormányzati vásárlásokat és az exportot, melyekből kivonják az importot), illetve mint aggregált jövedelem (a munka-, a tőke- és az állami járadék jövedelem összessége). A valóságban a három végeredmény egymástól természetesen némileg eltér a tökéletlen statisztikai becslések miatt, de makroökonómiai értelemben ezek egyenlőek. Az állami szolgáltatásokat (rendőrség, tűzoltóság, törvényhozás, igazságszolgáltatás stb.) ugyanakkor költségelszámolásként számítják a GDP-be, a saját ingatlanhasználatnál az imputált lakbéreket (vagyis a becsült bérleti díjakat) veszik figyelembe, az egyéb tartós javak saját használatát, a háztartási és az önkéntes munkát pedig a statisztikai mintavétel hibájának tekintik.

A GDP-n kívül létezik még NDP is, ahol az N a nettó értéket jelenti, melyet úgy kapunk a bruttóból, hogy levonjuk belőle a tőkeállomány amortizációját, vagyis értékcsökkenését. Ritkán ugyan, de két nemzeti mutatót is használnak (GNP és NNP): míg a „hazai” típusú indikátorok azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak az összességét mérik, melyeket az adott ország területén belül termeltek meg, függetlenül attól, hogy ki volt a termelő, addig a „nemzeti” típusú mutatók azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak az összességét mérik, melyeket az adott ország állampolgárai vagy bejegyzett vállalkozásai termeltek meg, függetlenül attól, hogy hol folyt a termelés.

Összehasonlítás

A különböző országok teljesítménye csak úgy hasonlítható össze, ha ugyanabban a mértékegységben fejezzük ki, például a közös deviza, az árszínvonal éve vagy a devizaárfolyam alapján. Az IMF (Nemzetközi Valutalap) kimutatása szerint a világ GDP-je 2011-ben hozzávetőlegesen 75 ezer milliárd dollár volt (11 ezer dollár/fő), a legnagyobb gazdaságok pedig az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína. A meghívott arra is felhívta a figyelmet: noha a jövedelemmutatók, azon belül is a GDP a legszélesebb körben nemzetközileg használt jóléti mutató, ez több okból sem tükrözi megfelelően a társadalmi jólétet: a külső gazdasági hatások, például a környezetszennyezés jólétcsökkentő hatását nem vonják le; egy káros tevékenység és annak helyreállítása növeli a GDP-t, pedig a jólét valójában nem emelkedik (pl. a környezetszennyezés utáni helyreállítás, válóperek, büntetőperek elszámolása, háború utáni újjáépítés stb.); kimaradnak belőle olyan jólétet emelő tételek, mint a háztartási munka, a szabadidő, a szürke és feketegazdaság vagy az emberi kapcsolati tőke; a természeti kincsek állományának csökkenése nem kerül levonásra. A felsorolt anomáliák úgy lennének kiküszöbölhetők, ha a jövedelem mutatók helyett képesek lennénk egy ország vagyonát mérni.

A fogyasztás a GDP legnagyobb komponense. A 27 EU-tagállamban ez átlagosan 57,2%-ot képviselt 2011-ben, Romániában 74,8%-os volt az érték. A gép-, berendezés- és lakásberuházások részaránya 18,6%-os volt (nálunk 27,6%), a kormányzati kiadások részaránya pedig- a transzferek nélkül- tavaly átlagosan 21,4% volt az EU27-ben, Romániában 14,6%. A készletvásárlások ugyanakkor tipikusan alacsony, 1 százaléknál kisebb részarányt képviselnek, a külkereskedelmi mérleg viszont szélsőségesebb esetben akár két számjegyű hiányt vagy többletet is mutathat.

Ciucur Losonczi Antonius