2009.03.13. 15:30
Szenegál különleges hangulata filmvásznon
<p>Nagyvárad - Szenegáli filmrendező<br /> filmjeit mutatták be a Partiumi Keresztény<br /> Egyetem Bartók-termében a kolozsvári<br /> Francia Kulturális Intézet<br /> szervezésében.</p>
A Francia Kulturålis Intézet
és a Partiumi Keresztény Egyetem
mĂ©g az elmĂșlt Ă©vben
egyĂŒttmƱködĂ©si
szerzĆdĂ©st kötött a Metrion
EgyesĂŒlet ĂĄltal szervezett Rövid
Filmek fesztivĂĄlja alkalmĂĄval. Ezen
egyĂŒttmƱködĂ©s jegyĂ©ben
kerĂŒlt sor pĂ©ntek dĂ©lben a
szenegĂĄli Angele Diabang Brener
hĂĄrom kĂŒlönbözĆ
tematikĂĄjĂș filmjĂ©nek
levetĂtĂ©sĂ©re is. Bernard
Houliat, a Francia Kulturålis Intézet
igazgatĂłja elmondta, az EurĂłpĂĄban,
fĆleg Kelet-EurĂłpĂĄban
kevésbé ismert afrikai filmek
kĂŒlönleges hangulatĂĄt hoztĂĄk el
Nagyvåradra és reményét
fejezte ki a tekintetben, hogy nagyon sok
gyĂŒmölcsöt terem mĂ©g a kĂ©t
intézmény közötti kapcsolat. A
szintĂ©n rendezĆkĂ©nt
tevĂ©kenykedĆ Rufin Mbou Mikima, aki
a Francia KulturĂĄlis IntĂ©zeten belĂŒl
audiĂłvizuĂĄlis projektekkel foglalkozik,
elmondta a nyugat-eurĂłpai Ă©s az afrikai
filmes képzést szerelmes viszony
fƱzi össze, ez abban is
megnyilvånul, hogy a legtöbb afrikai
rendezĆ FranciaorszĂĄgban
képezi magåt.
KĂŒlönleges
lĂĄtvĂĄnyvilĂĄg
ElsĆkĂ©nt a "Mon beau sourire" (Az
Ă©n csodaszĂ©p mosolyom) cĂmƱ
rövidfilmet vetĂtettĂ©k le, mely azt
a nyugat-afrikai tradĂciĂłt mutatta be
öt percben mely a lånyok
felnĆttĂ©vĂĄlĂĄsi
rĂtusĂĄnak szĂĄmĂt. A
rĂtus abban ĂĄll, hogy Ă©getett
mogyoróhéjjal bekenik a lånyok
fogĂnyĂ©t, majd egy tƱcsomĂłval
"tetovĂĄljĂĄk" ki. A filmek
levetĂtĂ©sĂ©t követĆ
beszélgetés alkalmåval Angele
elmondta, ez a tradĂciĂł a mai napig
fennmaradt. A nĆ nem mutathatja ki
fĂĄjdalmĂĄt, nem sĂrhat a
rĂtus sorĂĄn, ezzel bizonyĂtva,
hogy felkĂ©szĂŒlt az Ă©let
nehézségeire. A måsodik, "A
szengĂĄliak Ă©s az iszlĂĄm"
cĂmƱ film a szenegĂĄli iszlĂĄm
nĆk vilĂĄgkĂ©pĂ©t mutatta be,
ugyanakkor képet kaphattunk a szengåli
nĆk ĂĄltalĂĄnos
Ă©lethelyzetĂ©rĆl,
szerepĂ©rĆl, mindennapi
Ă©letĂ©rĆl. Mint ismeretes, a
szenegåliak 90 szåzaléka
iszlĂĄm vallĂĄsĂș,
emlékeztetett Angele a beszélgetés
sorån. A legutolsó film Yandé
Codou szengĂĄli Ă©nekesnĆ
portrĂ©filmjĂ©nek is tekinthetĆ.
Ć volt a szenegĂĄli
köztĂĄrsasĂĄg elsĆ
elnökének, Léopold Sédar
Senghornak az udvari Ă©nekese, akihez
szerelmi szålak is kötötték. A
filmvetĂtĂ©st követĆ
beszélgetés alkalmåval Angele az
Erdon kérdésére elmondta, hogy
mindig arrĂłl kĂ©szĂt filmet, ami
körĂŒlötte van, fontos
témåja az identitås keresés
Ă©s hagyomĂĄnyĆrzĂ©s. Jelenleg a
braziliai feketék bemutatåsåt
célzó dokumentumfilm
kĂ©szĂtĂ©sĂ©t tervezi. A
rendezĆnĆ kĂ©szsĂ©gesen
vålaszolt a közönség
kérdéseire, mesélt többek
között hazåjåról, az
afrikai filmmƱvĂ©szetrĆl, Ă©s
terveirĆl is.
MĂ©szĂĄros TĂmea