Egri csillagok, Aranyember és a többiek - egyszerűsítve

„Nem az ördögtől való a kezdeményezés, a legtöbb országban már vannak ilyen rövidített könyvek. Sem a pánikreakció sem az üdvrivalgás nem indokolt. Ez egy lehetséges út, amit érdemes kipróbálni – vélekedik a magyarországi Magyartanárok Egyesülete elnöke a sorozatról. Arató László szerint például A Kőszívű ember fiai egyszerűsített, rövidített változatának elolvasása jobb, mint ha a gyerekek egyáltalán nem találkoznának a regénnyel, vagy ha egy kétoldalas tartalomismertetést olvasnának a 100 híres regényből, esetleg ha csak a regényből készült filmet néznék meg. Az eredeti regény elolvasásánál viszont nyilván kevesebb élményt adnak ezek a kivonatos művek.  Fontos a kötetek egyszerűsítésénél, hogy ne csak a cselekményt mutassák be, hanem az eredeti nyelvi ízekből is megmaradjon valami – magyarázta Arató. Az is fontos, hogy a rövidített változatot a gyerek kezébe adó tanár tudatosítsa bennük, hogy ez csak ízelítő az eredeti szövegből. A kivonatos kötetek mellett szólhat az is, hogy az iskolai differenciálásban is használhatók lehetnek: a jobb olvasási készséggel rendelkező gyerekek elolvassák az eredetit, mások az egyszerűsített változatot.

Kőszívű igen, Egri csillagok nem

Arató László szerint azonban nem minden könyv engedi a „lightos” változatot. A Kőszívű ember fiai és még néhány nehéz nyelvezetű regény esetében hasznos lehet, de a sokkal könnyebben olvasható Egri csillagokat például nem célszerű így lerövidíteni és azt adni a gyerekeknek.

Felhívta a figyelmet arra, hogy nagy hiba lenne, ha az egyszerűsített regényváltozatok révén a kötelező olvasmányok listájának korszerűsítése helyett a régit őriznék meg a pedagógusok. Ezt egy álszent konzervativizmus eszközének tartaná. Nem lenne ugyanis szerencsés, ha nem korszerűbb és olvashatóbb könyvet keresnénk az adott korosztályok számára, hanem ragaszkodnánk az eddigi – esetenként rossz, mert nem a tanulók életkorához, érdeklődéséhez illeszkedő – olvasmányokhoz.  A Magyartanárok Egyesületének elnöke például nagyszerű könyvnek tartja Móra Ferenc Kincskereső kisködmönét, de mint mondta érthetetlen a harmadikos, negyedikes gyerekek számára. Erőltetése csak arra jó, hogy leszoktassa az olvasásról a gyerekeket. Ugyanígy tévedés általános iskolában tanítani A kőszívű ember fiait is.

Vannak a kötelező olvasmányok listáján olyan regények, amelyek ma is jól eltalálják a megcélzott korosztályokat. Az Egri csillagok mellett ilyen például A Pál utcai fiúk. Arató László szerint azonban „be lehetne hozni” az iskolai tananyagba például Janikovszky Éva, Lázár Ervin, Békés Pál, Darvasi László, Böszörményi Gyula, vagy akár Varró Dániel egyes műveit. Ez nem azt jelentené, hogy nem tanítanánk a nemzeti klasszikusokat – szögezi le a szakember - csak néhányat későbbi időre tolnánk.

A Nemzeti alaptantervben nincs rögzítve, hogy mit kell olvastatni a gyerekekkel, a szokásjog szabályozza a kötelező olvasmányok listáját. Sokan e lista megváltoztatása kapcsán attól félnek, hogy kimaradnak a nemzeti emlékezet részeit képző alapművek a tananyagból. Arató azonban elképzelhetetlennek tartja, hogy van olyan magyartanár, aki például a János vitézt, vagy a Toldit kihagyná a tantervből. Attól pedig, hogy Jókaitól nem A kőszívű ember fiait olvassák el a diákok, hanem például A nagyenyedi két fűzfát, még nem csorbul az általános műveltségük. Legfeljebb, ha megszeretik az olvasást, később leveszik a Baradlayak történetét is a polcról. És akkor már nem csak a „lightos” változatot.

(FN)