Nap mint nap micskeinek lenni

Megemlékezéssel, könyvbemutatóval, tudományos értekezéssel és színpadi előadással folytatódott, illetve fejeződött be vasárnap délután Micskén az első családi napok programsorozat.

A szombat esti esős idő után vasárnap délelőtt már újra későnyári, napos időben szólalhattak meg a harangok Micskén, hogy a családi napok keretében istentiszteletre és szentmisére hívják a gyülekezetet és a híveket. A templomozások, ahogyan egy időben kezdődtek, 11 órakor, úgy nagyjából egy időben is lett végük, így a templomok oldalánál lévő világháborús emlékműnél tartott megemlékezésen már mindenki részt vehetett.

Bertalan Lajos helyi RMDSZ-elnök az előző naphoz hasonlatosan továbbra is műsorvezetőként működött közre és Kosztandi Mihály polgármestert szólította mikrofonhoz. Az elöljáró felidézte dévai gyerekéveit, amikor az ottani erős székely-csángó közösséget a korabeli rendszer ki- és betelepítésékkel bontotta meg. Micskére költözéséről, már családosként, éppen a helyi közösség hatására döntött, ám az utóbbi években, évtizedekben itt is csappant az összetartás. Mindezekből kifolyólag örömmel érzékelte az elmúlt héten, hogy a családi nap újra összehozta az embereket. Mint fogalmazott, szombaton többen is megköszönték neki a rendezvényt, és az nem arról az egy tál ételről szólt, amire mindenki hivatalos volt, hanem az együtt töltött időről, a beszélgetésekről, a közös emlékek felidézéséről. "Jó volt micskeinek lenni, jó volt micskei polgármesternek lenni", mondta Kosztandi Mihály.

Százegy név

Az emlékműre tekintve a polgármester így folytatta: 101 név van felírva rá, de az utóbbi években ennél sokkal több fiatal ment el külföldre, nagyobb veszteséget okozva a falunak, mert számukra már nem sokat jelent az "együtt". Ugyanakkor megköszönte Gavallér Lajos református lelkésznek, hogy tucatnyi kötetben rögzítette a falu múltját, értékeit, s mint megtudtuk, a munka még korántsem lezárt. "Nap mint nap kell mindenkinek micskeinek lenni, mindenkinek a maga a helyén", zárta beszédét a polgármester, mintegy axiómát fogalmazva meg a megmaradásra, nem csak Micskére vonatkozóan. Ezek után négy fiatalember a harangok megkondulása közben olvasta fel a már említett 101 nevet, majd a faluközösség nevében egyetlen koszorú került a talapzatra.

A családi napok zárórendezvényére már délután a Balogh Péter Művelődési Házban került sor. Elsőként hazai közönség előtt is bemutatták a helyi dr. Oláh József Sodrásban című verseskötetét. A költő a Berettyó-menti és Érmelléki Közművelődési Egyesület (BÉKE) elnöke, a kötetet pedig e szervezet programjaként már kézbe lehetett venni egy héttel korábban a margittai városnapokon.

Száz éve született

Micsként Kun Tünde bogyoszlói tanárnő méltatta a szerzőt, illetve a fejezetenként bemutatott kötet verseiből idézve igyekezett "megfejteni" dr.Oláh József ars poétikáját. A kötet értékét emeli, hogy illusztrációit a szintén micskei Lakatos Bettina készítette – ezek az alkotások megtekinthetőek voltak ez előző napi megnyitott tárlaton. A költő természetesen dedikálta is kötetét. A továbbiakban a Babes-Bolyai Egyetem történelem-karán másodéves doktorandusz hallgató Bélfenyéri Tamás tartott előadást a 100 éve született Jakó Zsigmond történészről, művelődés- és gazdaságtörténészről, kitérve életrajzi adataira, életútjára, munkásságára. (A tudós Micsként töltötte gyerek- és ifjúkor éveinek egy részét - szerz. megj.) Ezek után a várad-velencei reformátusok ifjainak előadása következett. Lelkészük, Farkas Antal hosszabb ideig szolgált Micskén, és mint fogalmazott, mindig nagy szeretettel tér vissza oda. Az esemény - és valójában a családi napok - végén Kosztandi Mihály polgármester köszönte meg mindenkinek részvételt, a szervezői munkát, azt, hogy két napig együtt tudott szórakozni, ünnepelni és emlékezni is a falu.

Rencz Csaba