Gazdasági lehetőségekről tárgyaltak Szalontán

Szerdán a Hajdúhét keretében a nagyszalontai Magyar Házban Gazdasági lehetőségek Dél-Biharban címmel rendezett üzleti találkozót a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) váradi regionális irodája és a polgármesteri hivatal.

Közel hetven (egyharmaduk Magyarországról érkezett) üzletember és közéleti szereplő vett részt azon a konferencián és B2B típusú gazdasági találkozón, melyet a Magyar Nemzeti Kereskedőház nagyváradi regionális irodája és a helyi polgármesteri hivatal szervezett közösen a nagyszalontai Magyar Házban, a napokban zajló Hajdúhét keretében.

Molnár Júlia és Meleg Vilmos színművészek, a Szigligeti Társulat tagjainak a helyszínhez illő szavalatai után Sárközi Zoltán irodavezető köszöntötte az érdeklődőket, kiemelve azt: céljuk utat nyitni a magyarországi vállalkozóknak a partiumi régióba, és ugyanakkor azt szeretnék, hogy itteni cégvezetők is szorosabbra fűzzék az üzleti kapcsolataikat az anyaországi partnereikkel. Ugyanakkor bejelentette: ezentúl felváltva, rendszeresen, az egyik hónapban Érmihályfalván, a következőben pedig Nagyszalontán fogadóórát fognak tartani.

Török László polgármester építő jellegű tanácskozás kívánva az egybegyűlteknek, arról beszélt: sok száz éven át Nagyszalonta a kereskedelmi főútvonalak mentén feküdt, és büszkék arra, hogy napjainkban is logisztikai és egyéb lehetőségeket tudnak biztosítani a befektetőknek. Telegdi Andrea, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának külgazdasági attaséja reményét fejezte ki, hogy a magyar- román gazdasági kapcsolatok kedvezően és hatékonyan fognak alakulni az elkövetkezendő időszakban.

Skapinyecz Péter, az MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. igazgatója szakmai prezentációjában kitért arra, hogy a Kereskedőház milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalkozásoknak, és milyen tevékenységet folytat a Kárpát-medencében, illetve szerte a globális piacokon. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy az MNKH-t 2013-ban hozta létre a magyar kormányzat a külgazdasági célok elérése érdekében, a magyar kis- és középvállalkozások export tevékenységének fejlesztésére. Kezdetben a déli és a keleti nyitás politikája mentén tevékenykedett elsősorban a Kereskedőház, de már akkor nyilvánvaló volt, hogy azokat a kkv-kat, melyek a munkavállalók 75-80 százalékát foglalkoztatják, a környező országokkal való kapcsolattartásban is érdemes segíteni. Ezért alakult meg 2015-ben egy külön szervezeti egység az MNKH-n belül, mely a közép-európai régióban támogatja a kkv-k határokon átívelő együttműködését. A szakmai felügyeletet a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyakorolja, tehát egységes rendszert alkotnak a gazdaságdiplomáciával, illetve az összes külképviselettel. Ennek részeként a tavalyi évben megkezdődött a Kárpát-medencei Gazdasági Régió kialakítása, a szomszédos országokban és az önmagában 38 milliós piacot jelentő Lengyelországban. Az elmúlt évben 21 irodát nyitottak 7 országban: 7-7-et Erdélyben és a Felvidéken, 2-2-öt Kárpátalján és a Vajdaságban, 1-1 pedig Szlovéniában, Horvátországban és Lengyelországban. A huszonegyedik iroda október 5-én nyílik Szatmárnémetiben, melynek koordinátora a pályázatnyertes Romániai Vállalkozásokért Egyesület lesz. Skapinyecz Péter úgy fogalmazott: felmérve a külpiaci szereplők és a magyarországi gyártók illetve forgalmazók igényeit, megpróbálják a keresletet és a kínálatot összhangba hozni, melyhez rendelkezésre áll egy saját, ötezer céget tartalmazó adatbázis is. Felkutatják azokat a magyarországi vállalkozásokat, melyek külföldön is versenyképesek, és a célországokban a helyi irodáik segítségével felmérik a piaci igényeket, a potenciális üzleti lehetőségeket. „A vállalkozói érdeklődés kiszolgálása áll a középpontban, határon innen és túl”- hangsúlyozta az igazgató.

A továbbiakban Skapinyecz Péter, Nagy Gábor ROVE- elnökkel közösen aláírta az MNKH szatmári irodájának szerződését.

Új ipari parkok

A szünet után Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke aláhúzta: a vállalkozóknak infrastrukturális szempontból is segíteni próbálnak, ezért azon dolgoznak, hogy három új ipari park létesüljön a megyében, a Sebes Körös völgyében Mezőtelegden, az Érmelléken Székelyhídon és Dél-Biharban Belényesben.

Králik Lóránd gazdasági szakértő, Pásztor Sándor kabinetigazgatója Kis- és középvállalkozások, üzleti környezet címmel tartott expozét. Többek közt arra hívta fel a figyelmet: Románia a vállalkozások sűrűségét tekintve jelentősen le van maradva a térség országaitól. 2014-ben a legtöbb bejegyzett vállalkozás profilja tanügyi (18,8%), informatikai (8,8%) és kiskereskedelmi volt (5,4%) volt, nagyon kevés a mezőgazdasági. Regionális szinten a legtöbb vállalkozást Bukarestben, Kolozs és Bihar megyékben, a legkevesebbet Kovásznában és Ialomiţában regisztrálták. Bihar megyében a nettó bérek 2015-2016 júniusa között 19 százalékkal emelkedtek, a vásárlóérték pedig 19,8 százalékkal nőtt. A Bihar megyei átlagbér az országos szint 76,5 százalékát éri el, a munkanélküliségi ráta 3,2%, az országos átlag 6,3% (a férfiaknál a megyében 3,5%, a nőknél 2,8%).

A B2B típusú találkozó, illetve az előfogadás előtt Csonka László vezérigazgató-helyettes a Globomax Zrt.-ét, Gálik András marketinges pedig a Szicsek Pálinkafőzdét mutatta be.

Ciucur Losonczi Antonius