5 órája
Rangos történészkonferenciát szerveztek Nagyváradon
Több mint egy évtizede indult el a Festum Varadinum keretében az a konferenciasorozat, amelynek “motorjai” Oborni Teréz és Zsoldos Attila történészek.

Fotó: A szerző felvétele
Ciucur Losonczi Antonius
Oborni Teréz és Zsoldos Attila történészek évente egymást váltva hozzák el a Festum Varadinum közönsége elé az anyaország és Erdély szakembereit, valamint legfrissebb kutatási eredményeiket e térség múltjáról. Idén már a XIII. kiadásához érkezett a sorozat, és „Országunknak fő végháza, Várad…” – Nagyvárad és a Partium a 16–18. században címmel zajlott május 15-én, csütörtökön a Léda-ház kulturális térben. A rendezvény meghívott előadói főként Budapestről jöttek, de Debrecen, Kolozsvár, Győr és Eger is képviseltette magát. És ahogyan lenni szokott, az érdeklődők már most egy kötet formájában a kezükbe vehették az elhangzott prezentációk leírt változatát, mely kiadványt ezúttal Oborni Teréz és Rácz Balázs Viktor szerkesztették.
Az érdeklődőket Szabó Ödön történész, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte.

A herma útja Gyulafehérvárra
Bagi Zoltán Péter, a győri levéltár igazgatója a Bocskai-felkelés kirobbanásához kötött első jelentős ütközetet, az álmosd-diószegi rajtaütést helyezte el a tizenötéves háború eseménysorában, mint olyan összecsapást, amely annak menetét is megváltoztatta. Bádi Barbara budapesti főlevéltáros az erdélyi fejedelmek által a hajdúknak adott címereslevelek sokoldalú, elsősorban társadalomtörténeti érdekességeket bemutató elemzését ismertette. Mátyás- Rausch Petra a HUN-REN BTK Történenelemtudományi Intézetének főmunkatársa a sólyomkői uradalom és fejedelmi udvarház történetét helyezte el a Rákóczi-fejedelmek birtokpolitikájában. Tózsa-Rigó Attila, a Debreceni Egyetem docense a kora újkori német birodalmi területen az első “újságként” is számon tartott Fuggerzeitungokban vizsgálta Várad említését a tizenötvés háború idején. Sudár Balázs, a HUN-REN BTK TTI tudományos főmunkatársa a 17. századi különc török “világutazó”, Evlia cselebi fennmaradt feljegyzéseiből a partiumi- meglehetősen zavarosan leírt- utazást emelte ki. Mészáros Kálmán, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történésze a váradi járás katonaállításának kuruc kori történetét prezentálta. Kerekes Endre László, a Debreceni Egyetem doktorjelöltje egy Váradhoz kapcsolódó különleges művelődés- és orvostörténeti adalékkal szolgált. Verók Attila, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanszékvezetője pedig a Váradi Biblia 1660-1750 közötti elterjedését és erdélyi, valamint partiumi olvasóközönségét rekonstruálta.
Két olyan expozé is elhangzott, melynek anyaga nem szerepel a könyvben. Gálfi Emőke, a kolozsvári EME Jakó Zsigmond Kutatóintézetének munkatársa arról beszélt, hogyan került Szent László hermája a 16. század közepén Váradról Gyulafehérvárra, míg Rácz Balázs Viktor budapesti történész a Rhédey család pecsétjeiről értkezett.
A rendezvény a Collegium Varadinum, a Szacsvay Akadémia és a Bihar megyei RMDSZ összefogásával valósult meg.
