Előadás

2022.11.20. 17:57

Amikor Várad volt a Körös-parti Athén

Folytatódott a Vendégoktatók a magyar kultúráért 2022 programsorozat Nagyváradon: hétfő délután a Partiumi Keresztény Egyetemen Vitéz Jánosról és Janus Pannoniusról, illetve a korszakra jellemző énekelt költészetről hallhattak előadást az érdeklődők.

Fotós: János Piroska

János Piroska

A magyar humanizmus két kiemelkedő, 550 évvel ezelőtt elhunyt alakjáról emlékeztek meg a Partiumi Keresztény Egyetemen: Verók Attila, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója Vitéz János nagyváradi püspök, a magyar humanizmus megteremtője címmel tartott előadást, Sebők Melinda (egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem) Janus Pannonius talán egyik legismertebb költeményének, az Egy dunántúli mandulafáról versének fordításairól beszélt, míg Csörsz Rumen irodalomtörténész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa a magyarországi 15. századi énekelt költészetbe nyújtott zenés betekintést. A többnyire egyetemi hallgatókból álló közönséget N. Császi Ildikó szervező köszöntötte, egyúttal bemutatva a meghívott előadókat.
Verók Attila egyetemi oktató Vitéz Jánosról, illetve a váradi püspök, később pedig esztergomi érsek magyarországi humanizmus megteremtésében, valamint Várad gazdasági-kulturális felvirágoztatásában játszott szerepéről beszélt. A karrierje során felfele ívelő pályát bejáró Vitéz féltucat uralkodó alatt szolgált, Luxemburgi Zsigmondtól Mátyás királyig. Magyarország főjegyzőjeként Váradra II. Ulászló ideje alatt került, a káptalan préposti feladatait bízzák rá, Hunyadi János pedig Várad püspökének nevezi ki. V. László uralkodásának ideje alatt bekerül a titkos kancelláriára, innentől az országos politikának meghatározó alakjává vált. Vitéz Jánost a korabeli köztudat politikusként tartotta számon, 11 politikai beszéde maradt fenn, ezek közül 1455-i bécsújhelyi beszéde retorikai tananyaggá vált a németföldi iskolákban. Vitéz húsz éven keresztül látta el Váradon a püspöki feladatot, szerepe volt többek között a Szent László-kultusz újjáélesztésében. 1450 után néhány évtizedig gazdasági-kulturális virágkor köszönt be Váradra. Vitéz felkarolta és támogatta a városban már korábban működő kisebb humanista központot. A különféle szakirodalmak egyértelműen azt állapítják meg, hogy Magyarországon az akadémiai mozgalom Váradon indult – emelte ki az előadó. Ez lakomákkal egybekötött szimpóziumok, humanista jellegű scriptoriumok  formájában nyilvánult meg. Egy másolószerzetes neve maradt fenn, Polánki Bereck. Vitéz humanista kört alakít ki maga körül, csillagvizsgálót hoz létre Váradon, kultúrapártoló szerepe kiemelkedő volt a városban, ugyanakkor méltán híres könyvtáráról. Utóbbi 500 kódexet számolt, amiből jelenleg 64-et tudnak azonosítani, napjainkban pedig online a Bibliotheca Corvina Digitalis (corvina.hu) oldalon lehet megtekinteni. A Vitéz által Váradra meghívott Regiomontanus dolgozza ki a Tabula Varadiensist, amelyhez a váradi várt kettészelő kezdő délkört jelölt ki, ennek köszönhetően pedig csaknem 100 évig Várad volt a világ közepe. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy Váradot a Körös-parti Athénnak nevezzék – hangzott el az előadáson, amelyen a továbbiakban Vitéz esztergomi érsekként való munkásságáról volt szó.
Sebők Melinda Janus Pannonius életpályájának, illetve munkásságának ismertetését követően a poeta doctus, azaz a tanult költő verseiről, illetve azok különböző fordításairól tartott előadást, előtérbe helyezve az Egy dunántúli mandulafáról című költeményt, amelyet leginkább Weöres Sándor fordításában ismerünk. Ahogy az előadáson elhangzott, Weöres Kardos Tibor, a Római Magyar Intézet igazgatójának nyersfordítása alapján alkotta meg. A disztichonban írt verset Geréb László, Jankovits László, Pákolitz István is lefordította, ezek más és másképpen bontják ki a mitológiai utalásokat, illetve nem mindegyik tartja meg a disztichon formáját.
Csörsz Rumen István irodalomtörténész elsősorban a Musica Historica Együttes alapítójaként volt jelen, aki a különböző hangszerek – reneszánsz lant, fidula – segítségével azt mutatta be, milyen dallam járhatott Janus Pannonius fejében költeményeinek megalkotása közben. Ezek a versek ugyanis magukban hordozzák az énekelhetőséget, a zene ebben a korban a szöveg hordozója volt – hangzott el.
 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!