Mától látogatható a nagyváradi Körösvidéki Múzeum lapidáriuma

Tiszteletben tartva a hatályban levő járványügyi óvintézkedéseket, szeptember végéig fokozatosan több állandó kiállítása is megnyílik a Körösvidéki Múzeumnak az alagsorban, illetve az első emeleten. A hazatérés lépései elnevezésű projekt keretében mától a lapidárium (kőtár) látogatható.

Ciucur Losonczi Antonius

Sajtóbejárást tartottak tegnap délben: az újságíróknak, valamint az intézményfenntartó Bihar Megyei Tanács elnökének, Pásztor Sándornak, és alelnökének, Ioan Mangnak Aurel Chiriac múzeumigazgató és munkatársai mutatták meg a kőtárat és a különböző raktárhelyiségeket, ahol szakszerű módon, 21. századi körülmények közt tárolják a leleteket, műtárgyakat.

Az utóbbi közel másfél évtized eléggé viszontagságos időszak volt a Körösvidéki Múzeum életében. A „krach akkor ütött be”, amikor 2006-ban a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatták jogos tulajdonát, a püspöki palotát, ahol 1971 óta a múzeum működött. Nem csak az lett probléma, hogy új székhelyet találjanak neki, hanem hirtelen aktuálissá vált az értékes műtárgyaknak az elköltöztetése is, biztonságos körülmények közt. A megoldás 2007-ben jött, amikor az egykori hadapródiskola épületét megkapta a megyei tanács, melynek renoválása, kulturális célra való átalakítása azonban hosszadalmasra sikeredett. Először a tetőzet megjavításának fogtak neki, majd 2008-ban a Proiect Bihor Rt. elkészítette az átfogó, külső-belső felújítási tervet. Mint kiderült, az impozáns ingatlan körülbelül 14.300 négyzetméter hasznos felülettel rendelkezik, melyből több mint 6000 négyzetméter állandó kiállításoknak biztosít teret (vivárium, lapidárium, természettudományi, régészeti, egyetemes és román művészeti, néprajzi). Másik 6000 négyzetméteren raktároznak több mint 478 ezer múzeumi tárgyat, és 2000 négyzetmétert a restauráló műhelyek és irodák foglalnak el.

2008-ban a megyei tanács jóváhagyta a 24 millió euró értékű beruházást, a kivitelezési tendert a Selina cég nyerte. 2009–2010-ben elkezdődtek a munkálatok, majd szubjektív okokból félbeszakadtak. 2016-ban kibocsátották az alagsori és első emeleti tárlatok létesítésének, valamint a külső átalakítások megvalósíthatósági tanulmányát, és ugyanennek az évnek a végén finanszírozásra pályáztak a Regionális Operatív Program (ROP) keretében. Ugyanakkor a hátralévő munkálatokra új szerződést kötöttek a szatmári Euras Kft.-vel. 2016–2020 között a megyei tanács folyamatosan biztosította a támogatást: 2017 decemberében megegyezett a regionális fejlesztések, közigazgatások és európai uniós források minisztériumával, melynek értelmében 21,65 millió lej érkezett a közvetítő hatóságon keresztül a ROP keretében a kőtár és az első emeleti állandó tárlatok kialakítására. 2018–2019-ben versenytárgyalásokat hirdettek, összeállították a műszaki tervet, és elkezdődtek a vonatkozó munkálatok, illetve megnyílt a vivárium.

A nagyváradi Körösvidéki Múzeum új székhelyére való átköltözés során 2019-ben gyorsultak fel a munkálatok, illetve egy újabb projekt is szárba szökkent: a belső berendezések beszerzése, valamint további állandó tárlatok kialakítása a második és a harmadik emeleten. Ezúttal RO-HU-s pályázattal nyertek 2,9 millió eurót, melyből 2,4 millió euró vissza nem térítendő állandó támogatás, 360 ezer euró a román állam hozzájárulása, 286 ezer euró pedig önrész. A megvalósítás céldátuma 2022, de remény van arra, hogy hamarabb elkészülnek. Már ha minden kedvezően alakul, hiszen például eredetileg azt tervezték, hogy már idén májusban felavatják az első emeletet, a koronavírus-járvány azonban itt is közbeszólt: a magyarországi partner, mely a kiállítás berendezéseiért felel, tiszteletben kellett tartsa a karanténra vonatkozó korlátozó intézkedéseket. Tegnap az alagsori lapidáriumot avatták fel a sajtó munkatársainak jelenlétében – mától bárki megtekintheti ezt, és ugyanezen forgatókönyv szerint következnek szeptember végéig az első emeleten található más állandó kiállítások, melyek a természettudományi és a történeti (archeológia) osztályhoz tartoznak, hogy aztán a következő hónapokban a második és a harmadik emelet is sorra kerüljön.

Ahogy egy magára valamit is adó múzeum esetében napjainkban megszokott dolog, nemcsak tárgyakat (oszloplábazat, ívsoros párkányrészlet, gótikus borda, sírkőtöredékek, mérműves ablak töredéke stb.) és maketteket (például a várbeli egykori gótikus székesegyházét) lehet megtekinteni a kőtárban, illetve elolvasni ezek három nyelvű (román, magyar és angol) magyarázó szövegeit, hanem korszerű műszaki megoldásokkal tehet a látogató időutazást a múltba, jelen esetben a 11–16. századba, hogy szembesüljön a középkori egyházi építészettel.