Regényes olvasmányok Erdély történelméről

János Piroska

A rendezvényre a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Keresztény Egyetemi Gyülekezete szervezésében került sor, az írót Dénes László, a Várad folyóirat felelős szerkesztője kérdezte. Az esemény házigazdájaként a szűkkörű közönséget Szomor Abigél egyetemi lelkész köszöntötte. A margittai származású, 2007 óta a Magyargyerőmonostori Református Egyházközségben szolgáló lelkésznek eddig öt könyve jelent meg: Hetedhét Ösvény (2015), A kalotaszegi Madárleány (2016), Erdélyi trónharc (2018), Erdélyi szabadságharc 1848–49 (2021), Neked adom az élet koronáját! – Kalotaszegi igehirdetések a világjárvány idején (2021, az író által szerkesztett). Ahogy azt a beszélgetés során megtudtuk, Hover Zsolt a lelkészi szolgálata mellett 2013-ban elvégezte a Babeș-Bolyai Tudományegyetem újságírás szakát, elsősorban egyházi-közéleti témában jelentek meg cikkei, majd ezt követte a regényírás. Első könyve a 2015-ben megjelent Hetedhét Ösvény című meseregény, amelyben magyar mitológiai alakokat vonultat föl. A mitológiai vonal után a történelmi regények felé fordult, tanulmányait is ez irányban folytatta, ugyanis 2021-ben egyháztörténet szakon kezdett el egy mesterképzést, tavaly pedig felvételt nyert a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának doktori képzésére, ahol szintén egyháztörténettel foglalkozik. Második könyve már átmenetet jelent a mitológia és a történelem között, A kalotaszegi Madárleány ugyanis a térség legrégebbi temploma, a magyargyerőmonostori egyik domborművéből kiindulva ismerteti Kalotaszeg legendáit, ugyanakkor történelmi adatokkal is szolgál. 

Első történelmi regénye, a 2018-ben megjelent Erdélyi trónharc az 1657–1662 közötti időszakot öleli fel, a könyvben Várad elestéről is olvashatunk. Mint kiderült, a címadás nem véletlen, s bár romantikus szállal átszőtt kalandregényre nem jellemző megoldás, az Erdély hívószóként hat a sorozatként is tekinthető könyvek esetében. Így szerepel a lektűrként olvasandó könyvek sorában az Erdélyi szabadságharc, valamint az elkövetkezőkben megjelenő Erdélyi vallásszabadság című regény, amely egy középkori krimi lesz. Az író elmondása szerint történelmi regényeiben 90 százalékban megtörtént események szerepelnek, megírásuknál így fontos szerepet játszik a kutatómunka – első regényénél például forrásanyagként használta fel Szalárdi János Siralmas magyar krónikáját. Könyveiben jellemző a műfajkeveredés, az Erdélyi szabadságharc című regényében például egy prédikációt is beékelt, ugyanakkor néhol lábjegyzetek szolgálnak magyarázatul egy-egy kifejezéshez. Az alkotások célközönségéhez egyaránt hozzátartozik az idősebb és fiatalabb generáció, ennek jegyében alakítja a művek nyelvezetét – hangzott el a beszélgetés során.
Az író-olvasó találkozót a Motolla énekegyüttes forradalmi dalokkal és kalotaszegi népdalokkal színesítette.