Klezmer fúvósmuzsika szólt a várban

Tóth Gábor

A Nagyvárad Fúvósegyüttes (Oradea Wind Ensemble) koncertje szólt június 25-én, szombat délután 17.30-kor a váradi vár fejedelmi udvarában, a 10. Szent László Napokon. A bőgőssel és 3 ütőhangszeressel együtt 22 tagú fúvószenekart Lorenzo Moroni vezényelte, szólókat énekelt Szabó Erzsébet. Shalom chaverim! (Béke veletek, barátaim!) ez volt a választott címe az OWE klezmer, illetve más tradicionális jellegű, műzenébe átszűrt zsidó népzenei muzsikát kínáló műsorának, mely egyébként január 27-én már elhangzott a holokauszt nemzetközi emléknapja előtt tisztelgő filharmónia-koncerten, az akkor még érvényben volt különféle korlátozások miatt a mostaninál sokkalta szűkebb közönség előtt. Különös egybeesés, hogy a koncert mostani újraidőzítésének napján, épp 75 éve jelent meg nyomtatásban Anne Frank naplója. Arra, hogy a béke és nyugalom milyen törékeny kincs, egy rövidebb heves szélvihar is emlékeztetett, ami a koncert elején köszönt be a várudvarba kisebb felfordulást és nyugtalanságot okozva.

Fesztiválhoz képest mérsékelt volt az érdeklődés, a színpad előtt nagyjából 150-en foglaltak helyet, de a belső várudvar különböző pontjain legalább ugyanennyien hallhatták még a zenét. Igazán nagyszerű csapatmunka volt ez az OWE együttese részéről, számos nívós fúvós szólót is hallhattunk, ezen felül a pontot az i-re Szabó Betty éneke tette fel, pezsgő lendületet hozó, érzelmeket kavaró átütő erejével. Öt népszerű dalt énekelt – Ale brider; Rumanie, Rumanie; Yosl, Yosl; Bei mir bis tu shein; Hava nagila –, ezek hangszerelését Lászlóffy Zsolt zeneszerző készítette az OWE számára. A fesztiválhangulatú koncert műsorában kortárs alkotók hagyományos zsidó dallamokat feldolgozó egyvelegei szóltak: Kees Vlak Israel Shalom (melyben akadt ukrán és román népzenei ihletésű jiddis muzsika is), Piet Swerts Shirim (klezmer-rapszódia), Johan de Meij Klezmer klasszikusok, Jerry Bock Hegedűs a háztetőn egyvelege, Philip Sparke Klezmer karnevál és szintén Sparke Három klezmer-miniatúra. Ráadásként még egyszer szólt a Rumanie, Rumanie, egy igazán jóízű nóta arról, hogy fehérorosz szerzője micsoda remek helynek tartja Romániát: jó bor, tánc, szép szakácsné és finom túrós puliszka is szerepel az okok között. Ami pedig a koncert zenei receptjének hozzávalóit illeti: egészséges életigenlés, olykor keserédesen csípős humor, de mindenkor szívből jövő, fájdalomkönnyek közt is örömtáncoló muzsika áradt.