Patachich Ádám, a püspök, a tudós, a mecénás

Ciucur Losonczi Antonius

Egyháztörténelmi vonatkozásban dr. Tóth Tamás valamilyen értelemben hazatért – fogalmazott az érdeklődőket köszöntő dr. Kovács F. Zsolt, a püspökség irodaigazgatója –, arra utalva ezen kijelentésével, hogy a meghívott annak a kalocsa-kecskeméti érsekségnek a papja, ahova Patachich Ádám püspököt, miután befejezte a nagyváradi püspöki palota építését, 1776-ban kalocsai érsekké nevezte ki Mária Terézia, és ahol szintén püspöki palotát építtetett, azonban a miénknél kisebbet. Mindkét egyházmegyében ugyanakkor valami egészen maradandót alkotott, máig működő és virágzó intézményrendszert hozott létre, sokoldalú érdeklődésről, kifinomult esztétikai és művészettörténeti érzésvilágról téve tanúságot.

A téma szakértőjeként – a római Pápai Gregoriana Egyetemen egyháztörténelemből szerzett doktorátust A magyar egyház újjászületése a török hódoltságot követően Patachich Gábor és Patachich Ádám kalocsa-bácsi érsekek tevékenységének tükrében (1733-1784) című disszertációjával – Tóth Tamás több olyan információt is megosztott hallgatóságával, melyek az újdonság erejével hatottak. Többek közt arra hívta fel a figyelmet: tanulmányai során Patachich Ádám Szent Lászlóról írt tézisével kapta meg a filozófiai fokozatot, bár akkor még csak nem is sejthette, hogy évekkel később Váradon lesz főpásztor. A római Collegium Hungaricum hallgatójaként többször is megbüntették fegyelmi – ma már inkább elnéző mosollyal elkönyvelt – vétségei miatt. Tanulmányai befejezése után tagja volt az Arcadia irodalmi társaságnak, mely az itáliai értelmiségi elit körének számított. Gyorsan lépett előre a ranglistán – alig múlt 40 éves, amikor Mária Terézia kinevezte őt váradi püspöknek. Vácra szeretett volna menni, de annyira megszerette Váradot, hogy amikor a császárnő áthelyezte őt érseknek Kalocsára, nem szívesen távozott. Nagyváradi könyvtára 7825 kötetével a korabeli Magyar Királyság egyik legnagyobb gyűjteménye volt. Verseket írt, egy szótárt is összeállított, mecénáskodott, levelezett a korabeli értelmiséggel. Az egyháztörténész szerint a legendákkal ellentétben prózai oka volt annak, hogy Mária Terézia áthelyezte Kalocsára Patachichot: ezáltal néhány évig nem volt betöltve a püspöki szék, s mivel akkoriban alapította az uralkodó a nagyváradi görögkatolikus püspökséget, aminek betudhatóan a római katolikus egyházmegye kisebb lett, elkerült egy konfliktust.

Böcskei László megyés püspök azt emelte ki, hogy Patachich álmai váltak valóra a püspöki palota megépültével, mely napjainkban Istennek hála kezd ismét élettel megtelni. Méltatta Tempfli József megyés püspök érdemeit, akinek köszönhetően az ingatlan visszakerült egyházi tulajdonba. Hangsúlyozta: a palotának kisugárzása, szellemisége, kulturális értéke van, és eljött az ideje annak, hogy végre a találkozások helyszíne is legyen. De ne csak a turisták látogassák, hanem a váradiak is fedezzék fel. „Érezzék jól magukat e szép és drága örökségben”, legyen számukra a töltekezés szigete – fogalmazott.