A sör művészete, avagy a világ első rádiós sörének története

Veégh Attila

– Kezdjük talán azzal, ami mindenkit érdekel, milyen sör is van hát abban a kis piros dobozban?
– Abban a kis piros dobozban egy hagyományos ír vörös stílusú, felsőerjesztésű sört találhat a szerencsés fogyasztó.

– Mi volt a koncepció, milyen ízvilágot képzeltél el, és miért pont olyat?
– A koncepció nem volt kérdés, lassan három évvel ezelőtt főztük az első vörös sört a Plusz FM-nek és munkatársainak. Amikor először kitaláltuk azt, hogy készítsünk egy sört a rádiónál, akkor adta magát az ötlet, hogy ha a rádió színe a vörös, legyen a sör színe is az. Persze sokat fejlesztettünk a recepten. Én is sokat tanultam közben. Ennek a sörnek a lényege az egyensúly. Egy malátásabb stílusról beszélünk, de ez nem mehet a könnyen fogyaszthatóság rovására, és ez a hozzáállás igaz a keserűségre, de még a színre is.

– Mennyi időt vesz igénybe egy ilyen típusú sör elkészítése?
– Ezt a kérdést sokszor megkapom, és mindenki meglepődik a válaszon. Mindenek előtt két részre bontanám a választ. A folyamat első szakasza addig tart, ameddig elkeszítjük a nyers sörlevet, ami nem tartalmaz alkoholt. Ez nyolc órát tesz ki. Ebben benne van a maláta roppantása, a különböző hőfokú vízzel való kicukrosítása, a cefre szűrése és forralása, majd a visszahűtése és élesztővel való beoltása. Innen kezdődik a második szakasz, ami maga az erjedés. Ezt az időszakot viszont nem érdemes elsietni. Nagyjából két hét alatt biztosak lehetünk benne, hogy végbement a folyamat. Ezt követően a palackozás jön, ami után legalább két hétig érdemes pihentetni a sört a fogyasztás előtt. Összességében egy hónapot vesz igénybe ennek a sörfajtának az elkészítése.

– Mire kell odafigyelni?
– A korábban említett egyensúlyra. A cefrézés közben használt hőmérsékletek meghatározzák a sör édességét. A komló mennyisége és a forralás ideje a keserűséget. A malátakeverék összetétele pedig a színt. Sok sörtípus, főleg a manapság elterjedt kézműves sörök, a végletességről szólnak. Ez a sör pont az ellentéte, és ez okoz egy nehezen feloldható problémát. Vagyis azt, hogy a sör hagyományos maradjon, de mégse legyen egy a sok közül. Úgy gondolom, sikerült.

– Tudnál mondani pár szót az alapanyagokról?
– Azt szeretem a (kisüzemi/házi) sörfőzésben, hogy az alapanyagok egyszerűek, csak az van benne, aminek benne kell lennie. Itt beszélünk a malátáról, a komlóról, a vízről és az élesztőről. Természetesen számtalan típusú maláta, komló és elesztő közül válogathatunk. Ennek az aránynak a kialakítása a művészet és a tudomány egy igazán szép találkozása.

– Szerinted ízlett a váradiaknak?
– A visszajelzések alapján igen, de nyilván nem kóstolták elegen ezt a sört. Ezen a jövőben majd változtatunk, és minél nagyobb igényt látunk rá, annál inkább próbáljuk meg ezt kielégíteni.

– Mielőtt még bárki is azt gondolná, hogy mi fapados módon összebarkácsoltunk valami itókát, tudni kell, fiatal korod ellenére te nem egy bizonytalan kezdő vagy, és komoly képzettség, valamint tudás áll a hátad mögött.
– A sörfőzéssel lassan a négy éve találtunk egymásra. Egy baráti összejövetelen vett valaki egy kezdő csomagot, amit végigbénázva, folyamatokat nem ismerve recept alapján elkészítettünk. Természetesen nem tudtam ennyiben hagyni a dolgot, egy hétre rá már főztem otthon a sajátomat, amelyet természetesen nagyon sok óra olvasás előzött meg. Nyilván itt is sok hibát követtem el, de egy élvezhető sör lett a végeredmény, ami túlszárnyalta az elvárásainkat. A következő időszak a sok tanulás és főzés váltogatott állapota volt. Szerencsére az interneten, de nyomtatott verzióban is nagyon magas minőségű tudás érhető el magyarul. Itt időben az első COVID-lezárásoknál járunk, tehát minden szabadidőmet erre tudtam fordítani. Ennek lett egy olyan eredménye, hogy túlvállaltam magam. Volt, amikor hét-nyolc különböző sör volt az erjesztőben. Ezért le is álltam a sörfőzéssel legalább egy fél évre. Szerencsére újra jött az indíttatás, és nagyjából a kezdeti lelkesedéssel bele tudtam vágni a folytatásba. A mostani főzés attól tért el a többitől, hogy nem főztem még ekkora mennyiségben. Az otthoni alapmennyiség 23 liter. Én 15–40 liter között főzök azóta is otthon. Ebből a sörből 125 litert főztem le, ami továbbra is egy kis mennyiség. Innen már az 1000 liter feletti mennyiségek jönnek.

– Amúgy, ha jól tudom, nem vagy váradi, és mégis az vagy…
– Eddig is sokat jártam Nagyváradra. Szüleim Nagyváradon, illetve környékén születtek és nőttek fel. Nagyszüleim is itt laknak. Én ugyan már Magyarországon születtem és nevelkedtem, de mindig része volt az életemnek Várad, és úgy is alakult az életem, hogy tavaly októberben Váradra költöztem.

– Mi a véleményed a városról?
– Jelenleg még az ismerkedő fázisban vagyunk. Bár sokat jártam erre, de sosem éltem eddig itt, ami ugye egy teljesen más viszony. A COVID és a tél nem sürgette, hogy minden zugát felfedezzem magamnak, de ami késik nem múlik. Ám minél jobban megismerem a várost, annál több fantáziát és kihagyott lehetőséget látok benne.

– Tervezel-e egyéb sörös meglepetést a jövőben?
– Persze, hogy tervezek. A következő rádiós koncepció fejben már megvan. Egy tesztfőzetet már el is készítettem. Ez egy sokkal nyáriasabb, a Körös-parti miccs sütéshez jól menő sör lesz. De konyhatitkokat még nem árulok el. Szeretném az általam készített söröket minél több emberrel megkóstoltatni, mert van élet a nagyüzemi sörökön túl is.