Nem volt elég jó a régészeti feltárás

Pap István

Az elmúlt év végén Florin Birta, Nagyvárad polgármestere úgy nyilatkozott, hogy a bukaresti bizottság lényegében elfogadta a helyszínen végzett régészeti feltárás bővített jelentését, és hamarosan folytatódhat a mélygarázs építése az ortodox katedrális körül, a váradi vár nyugati kapuja előtt. Valószínűleg tíz-tizenkét parkolóhellyel kevesebb lesz a létesítményben, és Pafka Ernő építész elkezdte a terv átalakítását úgy, hogy a leendő létesítmény ne tegyen tönkre semmit az ott feltárt régészeti leletekből, mondta az elöljáró. Az igazság ezzel szemben az – amire laptársunk, a Jurnal Bihorean hívta fel a figyelmet –, hogy a bukaresti bizottság valójában nem fogadta el az aktualizált jelentést sem, hanem tavaly december elején újabb kiegészítéseket kért. A Kulturális Minisztérium honlapján hozzáférhető bizottsági ülési jelentésben az olvasható, hogy a nagyváradi régészeti területen több szelvény nem volt kellő mértékben feltárva, vagy a szelvényekben talált anyag leírása nem volt teljes, további szelvények feltárását nem fejezték be, azaz nem ástak le a steril földig, sőt, olyan szelvény is volt, amit a bizottság megítélése szerint hanyag módon tártak fel. A bizottság azt is megállapította, hogy a feltárási technika nem felelt meg a régészetben elfogadott módszertannak. A bizottság javaslatokat is megfogalmazott: egyrészt azt, hogy a beruházás új műszaki tervét a műemlékvédelmi bizottság műszaki, mérnöki szekciója kell majd kielemezze, továbbá a feltárt falakat geotextillel kell óvni. Javasolják azt is, hogy a régészeti területen végigfutó betonakna lebontása régészeti felügyelet mellett történjen. Ez azt jelenti, hogy amikor a betonaknát lebontják, az alatta lévő területet szintén fel kell tárni, hogy lássák, milyen régészeti anyag van ott. Ez különösen a középkori templom esetében elsőrendű fontosságú, hiszen, mint azt Doru Marta, az archeológiai feltárásokat vezető régész lapunknak már többször és a mostani fejlemények tükrében is elmondta, a középkori templom egy része a betonakna alá nyúlik, ezért azt a részt mindeddig nem tudták vizsgálni. A jelentésben a legfontosabb az, hogy régészeti feltárást kell majd végezni a betonakna lebontása után, „hogy meglássuk azt, megmaradt-e a templomból valami, vagy minden tönkrement” – hangsúlyozta. A régész elárulta azt is, hogy már küldtek egy körülbelül kilencven oldalas választ a bizottság felvetéseire, melyben többek között felhívták a figyelmet arra, hogy az építkezés, illetve a régészeti feltárás területén vannak olyan helyek, ahova egész egyszerűen nem tudnak bejutni, vagy nincs már mit feltárni, mert a közmű-munkálatok mindent tönkretettek. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy most várják a bizottság újabb válaszát, ettől függ majd az, hogy miképpen folytatódik a munka a régészeti feltárás helyszínén.