Álhírek

2020.12.11. 14:00

„A neten olvastam, tehát igaz”: a világháló „koronás” csapdái

Ismerősen hangzik a figyelmeztetés: „Nem kell ám mindent elhinni, amit mondanak neked”. Bár ez az intés ugyanúgy megállja a helyét az online világban is, sokan nem elég óvatosak, amikor a neten szörfözgetnek. A világjárvány idején a vírussal kapcsolatos álhírek, összeesküvés-elméletek terjesztése óriási károkat okoz, ezért volna fontos a forráskritika.

Pikó Stefánia

A forráskritika annyit tesz, hogy amikor elolvasunk egy hírt vagy blogbejegyzést, figyelni kell arra, hogy a szöveg szerzője használ-e hivatkozásokat, illetve van-e egyáltalán feltüntetett szerzője, akire aztán rá lehet keresni, és le lehet ellenőrizni, hogy valójában mennyire ért ahhoz, amiről beszél. Ha nem elérhető egy személy sem egy blog vagy egy hír mögött, akkor azt az információt kritikusan kell kezelni. A szerző azért is fontos, mert ha van, számonkérhető, ha pedig valaki tudja, hogy számonkérhetik azért, amit leír, kétszer is meggondolja, hogy álhíreket fogalmazzon-e meg. Információk, tények közlésekor a szerzőnek illik megnevezni a forrást, ha pedig nem biztos forrásból ismert tényeket tár fel, hanem spekulációkat fogalmaz meg, akkor azt konkrétan jelezni kell: „Én úgy gondolom, hogy…/Szerintem”.

Az álhír külalakja

Vannak olyan külső, nyelvi jellemzők, melyek segítségével anélkül „kiszúrhatjuk” az álhíreket, hogy alaposabban utánajárnánk. Ezeket a jellemzőket dr. Veszelszki Ágnes gyűjtötte össze Az álhírek extra- és intralingvális jellemzői című tanulmányában. Cikkünkben elsősorban erre a tanulmányra alapozva elemezzük az álhíreket, és mutatunk rá az árulkodó jelekre.

Vegyünk példának egy konkrét álhírt, mely a nagyváradiak körében is terjedni kezdett mostanában: „A wuhani kínai biológiai laboratórium Glaxo tulajdona, akié véletlenül a PFIZER is! Pénzügyeiket véletlenül a Black Rock irányítja, aki véletlenül a SOROS FOUNDATION pénzügyeit is! Ez véletlenül a francia AXA-t is szolgálja és véletlenül, övé a német Winterthur is. Véletlenül ők építették a kínai laboratóriumot Wuhanban!!! Ezt véletlenül a német Allianz vette meg, ami mellesleg Black Rock fő részvényese. Ez a cég egyébként a MICROSOFT fő részvényese is, ami köztudottan BILL GATES tulajdona és aki történetesen a PFIZER részvényese is, aki eladja neked a csodálatos VACCINE-t!!! Ez a cég jelenleg a WHO első szponzora!! Hát nem érdekes???”

Ami a leglátványosabb, az a nagybetűk és felkiáltójelek nyelvtanilag nem helytálló, fölösleges és túlzott használata, ugyanígy a szöveg végén a kérdőjelekből is túl sok van. A hír komolyságából, hitelességéből az is elvesz, hogy egy-egy mondat után a szerző hangulatjeleket ékel be, amit, ha megfigyeljük, a komoly sajtóorgánumok anyagaiban, hivatalok, intézmények közleményeiben csak nagyon kivételes esetben találnánk.

„A szövegek nyelvezete lehet hírszerű, amely a nyomtatott és online sajtót utánozza (25). A stílus illeszkedik a tabloidizációként leírt, az eladhatóság érdekében bulvárosodó média trendjéhez is. (…) A szövegek nyelvi minősége azonban általában meg sem közelíti az írott sajtónyelvi normát, sem a stílus, sem a helyesírás szempontjából. (…) Emellett a túlzó írásjelezés vagy a csupa nagybetű (capslock) használata is gyanúra adhat okot” – mutat rá Veszelszki.

Az álhír tartalma

„A megosztott anyagok tartalmuk szerint három fő típusba sorolhatók: 1. az áltudományos, 2. a bulvár és felhívások, illetve 3. a politikai (hamis) hírek kategóriáiba” – olvasható a tanulmányban. Az általunk idézett álhír leginkább a bulvár és felhívás kategóriába sorolható, azonban érinti a politikát is, ráadásul a szöveg nem csupán álhírnek nevezhető, hanem összeesküvés-elméletnek is. „Az online forráskritika egyik eszköze a szöveg eredetének ellenőrzése, visszakövetése” – mondja a nyelvész. Mi pedig azzal szembesülünk, hogy az idézett szövegnek egyáltalán nincs szerzője, az ezt megosztók általában valamilyen formában jelzik, hogy nem ők írták, hanem csak továbbítják, így az egyetlen, amit tehetnénk, hogy visszakeressük, ki osztotta meg először, és ha valamilyen csoda folytán meg is találnánk, számonkérhetjük, hogy honnan veszi a leírtakat. Erről az álhírről egyébként kiderült, hogy hónapokkal ezelőtt született egy amerikai nő „tollából”, akit DesireeAmerica4 néven lehet megtalálni a közösségi oldalon, az ő szövegét fordították át magyarra, állításait pedig már jó ideje megcáfolták – derül ki a Snopes.com „Fact check”, azaz tényellenőrző rovatából.

A vizsgált álhír felsorol számos vállalatot, intézményt és közismert személyeket, akiket összeköt a koronavírus-járvánnyal, és a védőoltással. Egyetlen kapcsolatot sem támaszt alá bizonyítékokkal. A kapcsolati lánc végére érve a szerző nem jut következtetésre, feltehetőleg azonban azt akarja mondani, hogy a vakcinát előállító vállalat szabadította rá a világra a vírust is a wuhani laboratóriumból, és hogy mindemögött Soros György és Bill Gates áll. Ez a teória egy hónapokkal ezelőtt megszületett, soha nem bizonyított összeesküvés-elméleten alapszik, azon, hogy a vírus nem természetes úton, hanem az említett laboratóriumból „szabadult ki”. Ráadásul nem ez az egyetlen, korábbi konteó, amelyre alapoz, hiszen Bill Gates és Soros György sem először szereplői a vírussal kapcsolatos spekulációknak.

Az idézett álhír tehát sok-sok sebből vérzik, mégis nagyon sokan megosztják, olyanok is, akiket sokan követnek a közösségi médiában, és befolyásukkal sokkal elővigyázatosabban kellene bánniuk, ehelyett buzdítják közönségüket arra is, hogy osszák tovább az elméleteket.

Legyen kritikus!

Nagyon fontos, hogy bárhol bármit olvas, figyeljen a legegyértelműbb és alapvetőbb árulkodó jelekre: helyesírás, források, szerző. Vannak olyan álhírek is, melyek külsőleg egyáltalán nem tűnnek annak, és nem annyira egyszerű kiszúrni a hazugságot, ilyenkor a legjobb, ha több forrásból is utánajárunk ugyanannak a témának. Bár még a világjárvány előtt is súlyos károkat tudtak okozni álhírekkel (gyógyszeres átverések például), most még aggasztóbb a helyzet, hiszen a legújabb álhírek és konteók százával jelennek meg a koronavírus elleni oltás kapcsán. Amikor arról olvasunk, hogy az oltás meddőséget és hasonló borzalmakat okoz, olyan mellékhatásokat, melyek majd csak évek múltán fognak megjelenni, gondoljunk arra, hogy ezt még a kutatók sem tudják ennyire előre megmondani, hiszen nincsen hosszú távú megfigyeléses kutatásuk. Nem jelenthetjük ki, főleg, mivel ez nem is tisztünk, hogy az oltás teljesen biztonságos, de ugyanígy mások sem jelenthetik ki, és terjeszthetik annak hírét, hogy az oltással valójában Bill Gates és barátai le akarják mészárolni az emberiséget a túlnépesedés miatt. Ugye, milyen nevetségesen hangzik?

Legyünk nagyon megfontoltak, óvatosak és a legfontosabb, hogy gondolkodjunk kritikusan akkor, amikor efféle teóriákkal találjuk szemben magunkat. Gondoljuk meg kétszer, milyen hírek továbbterjesztésében szeretnénk részt venni. Gondoljunk az érzékenyebb lelkületűekre, azokra, akik nem dühösek lesznek az elméletek hallatán, hanem félni fognak, szorongani és pánikolni, és nem utolsósorban, bizalmatlanokká válnak még a leghitelesebb hírszolgáltatókkal szemben is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában