Interjú

2020.07.11. 09:37

Szabó József: A duális képzés remek lehetőség a munkaerőpiaci reformra

Sokat hallani manapság a duális szakképzési modellről, ám térségünkben ez a rendszer még igencsak gyerekcipőben jár. Szabó József RMDSZ-es megyemenedzsert kérdeztük a Bihar megyei helyzetről, fejleményekről.

Ciucur Losonczi Antonius

– Nemrég, ha ideiglenesen is, de önt javasolták a Bihor West Professional Egyesület ügyvezetőjének, ami köthető a Bihar Megyei Tanács tevékenységéhez is, ám mégis másról szól. Mi ez az egyesület valójában?

– A megyei önkormányzat RMDSZ-es vezetése kezdeményezte annak idején a duális képzés beindítását. A Bihor West Professional Egyesületet 2018-ban alapította a Bihar Megyei Tanács öt olyan partnerrel (Megyei Ipari Park Rt., Selina Kft., Auto Bara Kft., Drumuri Orășenești Rt., valamint a Delwer Systems Kft.) közösen,

amelyek fel merték vállalni a duális szakképzés elindítását nálunk, élen járva a Brassóban már néhány esztendeje ismert és szép eredményeket elérő módszer alkalmazásával. Ennek az egyesületnek egyetlen munkatársa, és egyben vezetője Hizó Zoltán kollégám volt, aki a bürokratikus akadályokat legyőzve, már 2019-ben elindított egy ilyen iskolai osztályt Nagykágyán, azóta további két tanintézetet is bevonva a projektbe.

– A projekt gondozását aztán ön vette át…

– Idén februárban, sajnálatos módon tragikus hirtelenséggel elhunyt Zoltán kollégám, s a koronavírus-járvány miatt pedig május végéig nem volt lehetőség átadni a meglévő ügyeket senkinek. Most viszont, ahogy lassan helyrekerülnek a dolgok, gyorsan lépnünk kellett, ugyanis két uniós projekt küszöbén állva az ügyeknek tovább kell menniük.

– Miről is szól valójában a duális képzés?

– Ez egy olyan középfokú szakképzési forma, amelynek során az iskolában folyó elméleti oktatás a vállalatoknál, cégeknél zajló gyakorlati képzéssel párhuzamosan történik. A rendszerváltás után jelentős változáson ment keresztül a szakképzés teljes struktúrája: a nehézipart sajnos tönkretették és rengeteg állami vállalkozást szüntettek meg. Ez azt is eredményezte, hogy mára túlkínálat van a diplomás értelmiségből, akik ebből kifolyólag nehezen találnak végzettségüknek megfelelő munkahelyet, míg kevesen maradtak azok, akik szakmát tanulnak. Mivel ehhez kapcsolódó problémák jelentek meg a gazdaságban, a szakemberek arra törekedtek, hogy olyan megoldást találjanak, mely orvosolni tudja az aktuális problémákat. Itt kerül a képbe a duális képzés, mint alternatíva, ezért támogatta ezt mindvégig az RMDSZ-frakció.

– Valójában mire jelent ez alternatívát?

– A duális képzés meglévő igényeket fogalmaz meg, egy olyan együttműködés révén, amelynek keretében a közintézmények, a szakiskolák és a nagyvállalatok együtt képesek cselekedni, támogatva a hiányszakmákat, ösztöndíj alkalmazásával. Ehhez csak annyi kell, hogy megértse az iskolaigazgató, a pedagógus, a szülő és főleg a diák is, hogy szakmát tanulni nem ciki, hanem egy komoly szakmai lehetőség is. Nem utolsó szempont az sem, hogy egy hegesztő ma sokkal többet keres, mint az átlagbérért dolgozók. Ezt a duális oktatási rendszert a németek találták ki, náluk remekül működik évek óta. A romániai modellt Brassóban vezették be, ez egy elismert, jó eredményeket produkáló kezdeményezés, néhány év után eszerint alakult át a szakiskolai rendszer, ami már pozitív hatással van a gazdaságra is.

– Melyek az előnyei ennek a rendszernek?

– A duális képzés számos előnyt hordoz magában, mind a képzésben részt vevő hallgatók, mind az üzemek, vállalatok számára. Egy diák a képzés elvégzése után, a diploma mellett álláshoz is jut, hiszen az őt foglalkoztató üzem/vállalat szívesen látja viszont a saját igényei szerint kiképzett szakembert. A diák a képzés ideje alatt részt vesz projektekben, megismerkedhet a vállalat által nyújtott technológiával. Ugyanakkor egyszerű a szakdolgozati téma megválasztása is, s annak megírásához minden segítséget megkap a vállalattól. A legjobb szakemberektől tanulhatja jövendőbeli szakmája alapjait és fortélyait, egy fiatal és dinamikus csapat tagja lehet, ahol nap mint nap új emberekkel és kihívásokkal találkozhat. A projektfeladat-központú

oktatás felelősségvállalásra ösztönöz, a nemzetközi közeg pedig arra ad lehetőséget, hogy a diák napi szinten használja nyelvtudását a gyakorlati képzés során is.

– A cégek számára is megéri ennek a képzésnek a bevezetése?

– Egy üzem/vállalat számára azért kifizetődő ez az oktatási forma, mert viszonylag hamar képes az elhivatott diákok bevonására. A felsőoktatási intézmény a munkaerőpiac számára kompetens diplomás szakembert bocsát ki. Csökken mindkét fél kockázata, ugyanis az iskolából való kilépés és a munkapiacra történő belépés összecsúszik. A tanulmányok idejére pedig a diák 400 lejes havi ösztöndíjban részesül, felét az államtól, az összeg másik felét a vállalattól kapja. Ezzel is motiválva a diákokat, hogy a hiányszakmák felé forduljanak.

– Vannak-e hátrányai ennek a képzési rendszernek?

– Igen. A duális képzésnek megvannak a maga hátulütői is. A vállalat szempontjából eredménycsökkenés várható, ugyanis a tanulók kiemelt figyelmet igényelnek a gyakorlati oktatás során, ami miatt a képzést végző mérnökök nem tudnak megfelelőképpen részt venni a termelésben. Kiderült, hogy sok esetben a szakiskolák többsége gyenge képességű diákokkal szembesül, akik számára az alapvető ismeretek, mint például az írás, olvasás és számolás is nehézséget jelentenek. Ezeket azonban a partnereink tudják, és képesek az ezzel járó kockázatokat felvállalni.

– Jelenleg hol működnek ilyen partnerségek a megyében?

– A Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es vezetősége folyamatosan támogatta, hogy mihamarabb szülessenek partnerségek. A mi egyesületünk jelenleg három iskolával dolgozik közösen: Nagykágyán, Vaskohszikláson és a nagyváradi Brâncuși iskolában, de egyre jobb eredményei vannak a nagyváradi Traian Vuia tanintézetnek is. Általában 3-4 esztendő kell ahhoz, hogy a módszer beinduljon. Ma sokszor nagyítóval keressük a jelentkezőket, ezért is bízom benne, hogy szeptemberig fel tudjuk tölteni az osztályokat, akár a most végzős nyolcadikosokkal, akár a korábban végzett, tanulmányaikat szüneteltetőkkel.

– Mit tartalmaz a korábban említett két nyertes projekt?

– Az érmihályfalvi 1-es számú Technológiai Líceum, akárcsak a nagyváradi Constantin Brâncuși Szakiskola a 2020–2021-es tanévtől két évre szóló pályázatot nyert (elnevezése POCU- szakmai gyakorlat), melynek elsődleges célcsoportja a szolgáltatói szakon tanuló 140 diák. A pályázat célja a tanulók felzárkóztatása, felkészítése a munkaerőpiacra. Ennek elősegítéséhez az iskola 350 ezer eurót fektethet be szakmai és nyelv laboratóriumok felújítására, a modern oktatást elősegítő eszközökre, illetve szakmai ösztöndíjak biztosítására. A pályázat kedvező lehetőséget nyújt a diákoknak ahhoz, hogy a szakmai oktatás elvégzése után sikeresen

elhelyezkedjenek a szakmájuknak megfelelő munkahelyen. Ebben teljes mértékben partner az egyesület, Hizó Zoltán elkezdett munkáját ily módon kötelességünk is továbbvinni.

– Mit üzenne a szülőknek?

– Nem fogok az elméleti oktatás ellen érvelni, de ma sorra jelennek meg szakiskolai helyek középiskoláinkban, s nem véletlenül! Egy szakma ismerete sokkal több esélyt ad a fiatalnak egy jó munkahely

megszerzésére, ha ezt megértik a szülők, akkor sokkal könnyebb dolga lesz felnőttnek és diáknak egyaránt. A partnereink komoly cégek, amelyek tudják, miben van nagy hiány a munkaerőpiacon: ezeket a szakmákat kell a mai oktatási rendszer segítségével megcélozni. Ebben kérjük az igazgatók, tanárok és szülők segítségét!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában