„Annyi típusú probléma volt, amennyit csak el tudunk képzelni”

Pap István

A májusban Bihar megyében benyújtott bértámogatási kérelmek 31 százaléka hibás vagy hiányos volt, közölte lapunkkal Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) igazgatója, kifejezve reményét, hogy júniusban már nem fognak ekkora arányban találkozni ezzel a problémával. „Most úgy állunk, hogy mindenki megkapja a pénzét, csak sajnos a munkavállaló az, aki a rövidebbet húzza, mert napokba telik, míg megértjük egymást a munkáltatóval és sikerül kiállítani a helyes kérvényt. A törvény kimondja, hogy tizenöt nap alatt kell kifizetni mindent, mi péntekig elintéztük ezeket a kifizetéseket, de mivel a korrekciók elvégzése időbe került, ezért voltak munkavállalók, akik vártak a pénzükre, hacsak a munkaadó nem fizette ki nekik előre a bértámogatást”.

Rengeteg gond

Arra a kérdésünkre, hogy milyen hibákkal szembesültek az ügynökség dolgozói, akik feldolgozták a kényszerszabadságra küldött emberek bértámogatási kérelmeit, Békési Csaba frappáns választ adott: „Annyi típusú probléma volt, amennyit el tudunk képzelni, és ahhoz tegyünk még hozzá kettőt”. Ezt követően kifejtette, hogy a legfőbb gondot az aláírások jelentették. A törvény ugyanis kimondja, hogy a papírokat a cég törvényes képviselője kell aláírja, de nagyon sok esetben a könyvelő vagy más olyan személy írta alá a kérvényeket, akinek erre nem volt felhatalmazásuk. Továbbá nem voltak pontosak a listák: olyanokat is tartalmazott, akiknek munkaszerződése nem is volt felfüggesztve, sőt, nem is volt alkalmazva a cégnél, nem volt jól kiszámolva a hetvenöt százalék, vagy a munkanapok száma, amíg fel volt függesztve a munkaszerződés. Nagyon sok esetben elírták a bankszámlaszámot, vagy már zárolt bankszámlaszámot adtak meg. „Voltak könyvelő cégek, amelyek több vállalkozás kérvényeit is intézték, és bizony összekeverték a cégek számlaszámait, és emiatt az A cég a B cégnek a pénzét kapta meg, a B cég a C cégnek járó pénzt stb. Ilyen esetekben egy sor telefonálás, e-mailezés következett, hogy rájöjjünk arra, hogy az egyik cég miért kapott kevesebb, a másik meg több pénzt annál, mint amennyi járt nekik. Az így kiutalt összegeket vissza kellett utalni az AJOFM-hez, és mi új utalást kellett kezdeményezzünk a helyes összegekkel a helyes számlára” – írta le a helyzetet Békési Csaba.

Újabban pedig azzal küszködik az ügynökség, hogy a kérvényezők egy része egyszerűen visszaadja a pénzt, vagy annak egy részét. Ennek legfőbb oka az, hogy ezekkel az összegekkel el kell számolni, június elején a számvevőszék fogja vizsgálni az ügynökségnél a kifizetéseket, és akkor rá fognak jönni a turpisságokra. Az igazgató elmondta, hogy általában azok küldik vissza a pénzt, akik jogtalanul kértek támogatást alkalmazottaik, vagy azok egy része számára. Ez akkor jelent plusz munkát az ügynökség számára, ha a pénznek csak egy részét akarja visszautalni a kérvényező. „Mi azt is mondhatnánk, hogy adja vissza a teljes összeget, de ez nem lenne helyes a többi munkavállalóval szemben. Intézményünknek az a legfontosabb szempont, hogy az emberek megkapják a pénzüket, ami így is nagyon kevés összeg, amit nem vehetünk el tőlük csak azért, mert a munkaadó nem volt képes egy helyes kérelmet elküldeni. Ezért inkább segítünk a munkaadónak, hogy egy helyes variánst kapjunk a végén és az alkalmazott megkapja a pénzét” – tette hozzá végül Békési Csaba.

Borítóképünkön: Békési Csaba