2010.06.29. 15:16

Megválasztották az új magyar államfőt

<p>Az Országgyűlés kedden Schmitt Pált, a Fidesz-KDNP jelöltjét 263 igen szavazattal megválasztotta Magyarország rendszerváltozás utáni 4. államfőjének.</p>

A Fidesz jelöltje már az első választási körben megszerezte a kétharmadot. Az új államfő délután le is tette ez esküt. Az MSZP jelöltje, Balogh András 59 szavazatot kapott. Vagyis épp annyit, ahány fős az MSZP frakciója. 44 érvénytelen szavazat volt. Az LMP-sek nem szavaztak, a jobbikosok szándékosan érvénytelenül voksoltak.

Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten.
    1965-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán kapott diplomát, 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár.
    1955-ben párbajtőrvívóként kezdte sportolói pályafutását, egyéniben kétszer nyert magyar bajnokságot, s 1965-77 között 130 alkalommal szerepelt a válogatottban. A párbajtőrcsapat tagjaként 1968-ban és 1972-ben olimpiai bajnoki címet szerzett, s 1970-ben, majd 1971-ben világbajnok is lett.
    1965-től a HungarHotels Vállalatnál kezdett dolgozni, 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgató-helyettesévé. A szállodaiparból 1981-ben visszatért a sport területére, a Népstadion és Intézményei főigazgatójává nevezték ki. 1983-88-ban az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese volt.
    A Magyar Olimpiai Bizottságban 1983-tól főtitkár, majd 1989 óta a testület elnöke. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt.
    1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-től a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett, 1995-ben a NOB alelnökévé választották, 1999 óta a NOB protokollfőnöke. Emellett 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, 1999-2007 között az Olimpikonok Világszövetségének elnöke is volt.
    Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, 1995-ben akkreditálták Andorrában is. 1999-ben Svájcban lett nagykövet, s akkreditálták Liechtensteinben is.
    2002-ben független jelöltként az ellenzéki Fidesz és az MDF támogatásával az önkormányzati választásokon elindult Budapest főpolgármesteri címéért.
    2003-ban belépett a Fideszbe, majd 2003-2007-ben a párt alelnökeként dolgozott. A 2004-es EP-választáson pártja listavezetője volt, s az Európai Parlament tagja lett, majd 2009-től az Európai Parlament elnökségének tagja, s egyik alelnöke volt.
    2010 áprilisában a Fidesz országos listáján nyert országgyűlési képviselői mandátumot, majd május elején lemondott EP-mandátumáról.
    2010. május 14-én a parlament alakuló ülésén a képviselők az Országgyűlés elnökévé választották.