Visszaszorítanák az adóellenőrök túlkapásait

Victor Ponta kormányfő bejelentette: az ANAF csak akkor fogja felfüggeszteni egy cégnek a tevékenységét, ha a pluszban vagy mínuszban levő pénz 300 vagy 500 lej körüli. A témában az RMDSZ is megszólalt, Kovács Péter főtitkár ismertette megoldási javaslatait.

Az Országos Adóhatóság (ANAF) csak akkor fogja felfüggeszteni egy cégnek a tevékenységét, ha a pluszban vagy mínuszban talált pénz 300 vagy 500 lej körüli, a vonatkozó döntést pedig még aznap visszavonják, ha az érintett kifizeti büntetésként annak az összegnek a tízszeresét, melyet nem könyvelt el. Ezt Victor Ponta miniszterelnök jelentette be, hozzátéve: a kormány által eszközölt ezen változtatás napokon belül életbe lép, mivel szerinte szabályozni kell egyes adóellenőrök túlkapásait. Megjegyezte: nem szeretnének átesni a ló túlsó oldalára, mely visszaélésekhez vezethet, ezért néhány belül ha a pénzügyőrök azt tapasztalják például, hogy valahol 400 lejjel több van a kasszában, mint ahogy a nyilvántartásban szerepel, első alkalommal úgymond megbocsátanak, ha a vétkes kifizet 4000 lejt. Másodjára- ezt azonban még fontolóra veszik- már a talált összeg húsz-szorosát kell majd befizesse bírságként, harmadjára pedig felfüggesztenék a tevékenységét. A kormányfő azt állította: azon információk 90 százaléka nem felel meg a valóságnak, miszerint azért zártak volna be vállalkozásokat, mert a pénzkülönbség 5 lej lett volna, viszont az ANAF által végzett ellenőrzések következtében az év első három hónapjában 25 százalékkal nőtt azon kereskedelmi társaságok száma, melyek használnak kasszagépeket. Hozzáfűzte: az adócsalás ellen keményen fel kell lépni, de a törvényes keretek közt és jóérzéssel, szélsőségmentesen.

A miniszterelnök erről azt követően beszélt, hogy az utóbbi időben egyre több olyan hír látott napvilágot, melyek szerint az adóhatóság számos olyan üzletet és vendéglátóipari egységet bezáratott, ahol a borravalóból származó csekély pénzre bukkant, vagy olyan 1-5 lej közötti összegekre, melyek nem voltak elkönyvelve, és ezen esetek a tulajdonosok felháborodását váltották ki. Ezért Gelu Ştefan Diaconut, az ANAF vezérigazgatóját meghívták a szenátus költségvetési és pénzügyi szakbizottságának következő ülésére, hogy adjon arra vonatkozó magyarázatot: „miért zárat be öt lejes tartozásért cukrászdákat”. Az ANAF-vezér viszont azzal védekezik: a sajtó hibásan kommunikálja az adóhatóság azon erőfeszítéseit, hogy gátat szabjon az adócsalásnak, és tendenciózusan csak a kirívó eseteket emeli ki, ugyanis a bemutatottakkal ellentétben az általa vezetett intézmény a szervezett és nagymértékű adócsalások feltárását tekinti fő prioritásának, tavaly például a kivizsgált ügyek 90 százalékában az államnak okozott kár meghaladta az 1 millió eurót.

Felülbíráló szerv

A témában az RMDSZ is megszólalt. Egy szakértői csoporttal folytatott egyeztetést követően olyan megoldási javaslatokat fogalmazott meg, amelyek az államot érő valós kár elkerülését szorgalmazzák, a vállalkozó és az ANAF partnerségét helyezik előnybe, ugyanakkor a büntetéseket csak valós problémák esetén alkalmazzák – jelentette ki Kovács Péter főtitkár kedden. Rámutatott: a kereskedelmi egységek ellen irányuló ellenőrzésekkor a kivizsgáltakkal való együttműködés a jó út, azok nyomás alatt tartása nem segíti elő annak a gazdasági környezetnek a kialakítását, amelyben a vállalkozók fejlődhetnek, munkahelyeket teremthetnek. Kovács Péter ugyanakkor reflektálva azon kijelentésére, miszerint a túllihegett zaklatás jellegű ellenőrzések csorbítják a vállalkozók állami intézményekbe vetett bizalmát, elmondta: az ANAF-nak elsőként tanácsadói szerepet kellene ellátnia, a kivizsgálás első fázisában azt a célt kell szolgálnia, hogy felhívja a vállalkozó figyelmét a visszaélésre, amennyiben ez tévedett. Csak ezt követően kellene szankciót alkalmaznia. Mivel az állam az ellenőrző szervek működését a polgárok adójából finanszírozza, természetes az előbbi felvetés, jogos az elvárás – tette hozzá.

„Hosszútávon csak úgy lehet elkerülni a visszaéléseket, ha az intézkedések szándéka nevelő hatású, nem pedig zaklatás jellegű. Mindannyiunk célja, hogy megakadályozzuk a pénzügyi jellegű visszaéléseket, de ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a helyes működtetésre hívjuk fel a vállalkozó figyelmét” – hangsúlyozta, kiemelve: elsőként olyan intézkedéseket kellene hozni, amelyek az esetleges szabálytalanságok méretének függvényében határoznák meg a büntetéseket. Mindezt úgy lehetne elérni, ha az ANAF kategorizálná a visszaéléseket, ezzel megoldva azt a nagyságrendileg 10 ezer lejes aránytalan pénzbírságot, amelyet az elmúlt időszakban néhány lejnyi tévedésért szabott ki a kereskedelmi egységekre. „Ugyanakkor a két szinten történő kivizsgálás megelőzné az ellenőrzés folyamatában történő esetleges visszaéléseket is. Mivel az állami intézményeket is emberek működtetik, ezért felmerülhet annak a gyanúja, hogy a munkafolyamatban tévedések csúszhatnak be” – fogalmazott Kovács Péter, aki felvetésével annak a javaslatnak adott létjogosultságot, amely egy másodlagos, felülbíráló munkakörrel ellátott szerv fellépését vonná be a vizsgálati folyamatba. „A Szövetség javaslatai azt a jelenleg érezhető általános alaphangulatot írnák felül, miszerint az állami intézmények zaklatás jellegű közbelépésükkel csorbítják a vállalkozó beléjük vetett bizalmát azon túl, hogy az állam a pénzüket és idejüket folyamatosan elveszi” – összegzett a politikus.

Biharban is ellenőriztek

Az elmúlt hetekben a pénzügyőrök Nagyváradon és Nagyszalontán is razziáztak, ahol egyenként 10.000 lejre bírságoltak, és bezártak például perecárusító helyeket, palacsintázókat, kisebb üzleteket és vendéglátóipari egységet hivatalosan amiatt, mert nem adtak számlákat, vagy pénzkülönbségeket találtak. Március 24-én egy látványos akció zajlott Várad-Szőllősön, ahol húsz ANAF- Csalások ellen feliratú autó szirénázva ment végig és állt meg a Nufărului utcában, ahol szinte minden ötödik üzletet bezárattak, illetve egy hónapra felfüggesztették a tevékenységeiket. Ezzel párhuzamosan Szalontán tizenegy járművet vetettek be a városközpontban, az adóellenőrök pedig kettesével keresték fel az ott található elárusító helyeket.

Ciucur Losonczi Antonius