Romániaszerte 800 új ortodox templom épül

Ortodox templom épült

Nagyváradon tavaly ősszel. Az ortodox

egyház a meglévő nyolc temploma

mellé még 17 újat

épít Bihar megyében, és

további 33-ra kapnak pénzt az idei

úgynevezett "válságkezelő"

költségvetésből.

„Szükség volt és van ezekre a

templomokra. Ahogy egyet felépítünk,

szinte azonnal megtelik, híveink száma

ugyanis ugrásszerűen gyarapodik”

– mondja Cristian Rus diakónus, a

Nagyváradi Ortodox

Püspökség püspöki

szóvivője. Nagyváradon 1920-ban

még csak két ortodox templom volt, a

kommunizmus pedig tiltotta a

templomépítést, így az

ortodox egyháznak csak 1989 óta

nyílik lehetősége

építkezésre. A gond az, hogy az

erdélyi városok

többségének arculata az 1900-as

évek elején kialakult, így szabad

hely csak a városszéli

tömbház negyedek

környékén van. „Nincs

kétségem afelől, hogy

szükség van arra, hogy templomok

épüljenek bármilyen felekezetű

hívők számára, de az, hogy ki

van hangosítva, akkor is amikor

láthatóan az utcán senki sem

hallgatja, azt nem tartom indokoltnak. Hogy reggel,

délben este hangos liturgia szóljon,

azzal nem értek egyet” – véli

Szűcs Imre, nagyváradi lakos.

Miközben az ortodox egyház

egymás után építi

templomait, a történelmi magyar

egyházak közel két évtizede

pereskednek egykori jogos ingatlanjaikért

és ingóságaikért. 1400

épületükből a Román

Restitúciós Bizottság 2009.

január 1-jéig 806 épületet

adott vissza, ám ennél jóval

kevesebb a gyakorlatban is birtokba vett ingatlanok

száma. A nagyváradi római

katolikus barokk püspöki palota

használati jogáért 12 évig

pereskedett a katolikus egyház és

bár az épületegyüttes

már 5 éve az egyházé,

még mindig nem tudta teljes

mértékben birtokba venni. „Nem

kaptuk vissza a Filharmónia

épületét, ami a Katolikus

Kör volt, a Szent József

Intézetet, ahol most

Tanfelügyelőség van, azon

kívül van a Szent

László menedékház,

árvaház volt, most a Cosbuc iskola van

benne. A földdel állunk igen rosszul, a

Várad környéki szőlődombok

mind egyházi szőlészetek voltak,

ezekből egy árt sem kaptunk vissza”

– hangsúlyozta Fodor József

vikárius, a Nagyváradi Római

Katolikus Egyházmegye általános

püspöki helynöke.

Az elmúlt 19 évben a

nagyváradi

püspökségnek 40 pere volt az

állammal és ezeket jórészt

már megnyerte. Az egyházmegye száz

darab

ősnyomtatványáéért

folyik még perük Bukarestben. A

Királyhágómelléki

Református Egyházkerület több

mint 350 ingatlanát kérte, de csak 200-at

kapott vissza, köztük per útján

a Teleki utcai püspöki palotát, amiben

korábban a kommunista párt

székháza működött.

„Habár kormányhatározattal

megkaptuk az ingatlanok tulajdonjogát, az

önkormányzatok mindvégig

fellebbezést nyújtottak be a legtöbb

esetben a legfelsőbb

törvényszékig jutottunk. Itt

említeném meg a zilahi Kálvineum

ügyét, a szatmári Református

Kollégium ügyét, ugyanakkor a

nagyváradi Kossuth utcai bérház

ügyét” – mondja

Máthé Edit, a

Királyhágómelléki

Református Egyházkerület

jogtanácsosa. Két ingósági

per is folyamatban van még a nagyváradi

Lorántffy Gimnázium és

szatmári Református Kollégium

könyvtáráért. A

Restitúciós

Kormánybizottság szerint legtöbb

esetben a nem teljes dossziék, a tulajdont

igazoló iratok hiánya valamint az

önkormányzatok fellebbezése miatt

húzódik évekig egy-egy per. Ha a

bizottság mégis pozitívan

dönt, a tulajdonos dolga az ingatlan

telekkönyveztetése és a

bérleti viszonyokról való

egyezkedés.

Kártérítés akkor

jár, ha valamiért nem adható

vissza az épület, ilyenkor piaci

áron számolják fel az ingatlant.

Az egyházak most azért aggódnak,

hogy a román államnak lesz-e

készpénzfedezete a

kártérítésre. Csak a

Királyhágómelléki

Református Egyházkerületet

30 ingatlanáért kell

kártalanítania az államnak.

(Duna Tv)

Kapcsolódó cikk:

• ANL-lakás helyett ortodox

templom

keresztet