Basescu látogatása Budapesten

Már az 1996. szeptember 16-án

aláírt alapszerződés is az

euro-atlanti integráció

szellemében próbálta rendezni a

két állam jószomszédi

viszonyát, lezárva a

rendszerváltás utáni évek

időszakának számos politikai

vitáját. Mindkét

fővárosban már akkor

megfogalmazták, hogy  e két

országnak közös a sorsa

Európában. Magyarország és

Románia időközben

néhány év eltéréssel

a NATO-nak és az Európai Uniónak

is tagja lett, ami megváltoztatta a kapcsolatok

minőségét is, a

kétoldalú kérdéseket

térségi és európai

dimenzióba helyezte.

    Egyre több gyakorlati

témát vettek számba az eddigi

négy közös

kormányülésen (Bukarestben,

Budapesten, Nagyszebenben és Szegeden), amelyen

megállapodások, nyilatkozatok

sokasága született az

infrastruktúra, a közúti

hálózat

fejlesztéséről, a

nagysebességű vasút

létrehozásáról, a dunai

együttműködésről, az

energiahálózati

összeköttetés

tökéletesítéséről,

a környezetvédelemről, a

kultúra vagy a

műemlékvédelem  terén

erősítendő közös

tevékenységről.

    A kétoldalú

gazdasági kapcsolatok rendszere, a kereskedelem

egyaránt élvezhette az európai

uniós előnyöket. Mára több

mint nyolcezer magyar vállalkozás

fektetett be Romániában több mint

egymilliárd euró értékben,

figyelembe véve a visszaforgatott

tőkét is. A szakemberek szerint

Románia ma a kivitelt tekintve ugyanolyan

jelentős partnerünk, mint Ausztria, a

behozatalt tekintve pedig Nagy-Britannia

szintjén áll. A két ország

arra is törekszik, hogy összefogva

próbáljon hatékonyan

lehívni európai uniós

forrásokat. Egyre inkább

előtérbe kerülnek a határokon

átnyúló

régiófejlesztés szempontjai.

    A gazdasági

válság körülményei

között mindkét országnak azonos

típusú nehézségekkel kell

szembenéznie, különösen ami a

finanszírozási,

költségvetési és

szociális problémákat illeti.

Magyarország készenléti

hitel-megállapodást kötött a

Nemzetközi Valutaalappal (IMF),

Romániában is felmerül ez a

lehetőség, bár Basescu elnök

szerint Románia inkább az EU-hoz

folyamodna kölcsönért az IMF

"felügyelete" mellett.  Mivel

mindkét ország jelentősen függ

a nyugati piacoktól, sokak szerint akár

összefogva is közös piacokat kellene

keresniük harmadik országokban.

    A nemzeti kisebbségek

ügyét illetően Magyarország

többször biztosította

partnerét, hogy mindent megtesz a

területén élő

románság kulturális

értékeinek

védelméért, Románia

pedig azt hangoztatta: még nem állt le az

egyházi és közösségi

javak tulajdonának

visszaszolgáltatási folyamata. Bukarest

nyitottan viszonyul az erdélyi magyar egyetemek

akkreditációjának az

ügyéhez (a Partiumi Keresztény

Egyetemet azóta sikerült is

akkreditálni).  Elakadt viszont a

román parlament útvesztőiben a

kisebbségi törvény tervezete,

amelynek ügyét a decemberig

kormányon volt Romániai Magyar

Demokrata Szövetség (RMDSZ)

erőteljesen próbálja

képviselni.

     Az államfői

látogatásokon a nemzeti

kisebbségek ügye mindig

terítéken szerepelt. A 2007.

február 11-től 13-ig tartó bukaresti

hivatalos látogatásán

Sólyom László különleges

hangsúlyt helyezett a "romániai

magyar társadalom" jogaira. Tavaly

októberi székelyföldi

magánlátogatásán

kiállt Székelyföld területi

autonómiája mellett. Basescu elnök

ugyanakkor többször is állást

foglalt az "etnikai alapú"

önrendelkezés ellen, de maga is

szorgalmazza a  "helyi

közigazgatási autonómia"

fontosságát. Egyes bukaresti elemzők

ugyanakkor úgy látják, hogy

Basescu számára fontos lesz az idei

elnökválasztásokon a

romániai magyarok szavazata is.

    A román

államfői hivatal

közleményében ezért

említi, hogy Basescu mostani viszonzó

látogatásán a nemzeti

kisebbségek kérdése lesz az egyik

fő téma, ráadásul a

vendég a magyarországi

románság képviselőivel is

találkozik.

    A másfél

milliós romániai magyar

közösség helyzete továbbra is

alapvetően meghatározza a két

ország viszonyát, amennyiben Budapest az

RMDSZ törekvéseit jelentős

mértékben támogatja. A tavaly

novemberi romániai

választások után a

romániai magyarok

érdekképviseleti szervezete

ellenzékbe került. Budapestről mind

kormánypárti, mind ellenzéki

körökből jelezték, hogy emiatt

nem fog romlani a két ország

általános viszonya.