A kisebbségi önvédelemtől a kisebbségi autonómiáig

A mai napon Kárpát-medencei magyarságunk képviselői az Integráció, autonómia és stabilitás témakörében tartott parlamenti közmeghallgatáson saját nemzeti közösségeik helyzetéről és problémáiról, valamint az általuk vezetett szervezetek időszerű törekvéseiről nyújtottak tájékoztatást.

Tőkés László házigazdai minőségében a KMAT által célul kitűzött közös autonómia-képviselet fontosságát hangsúlyozta, egy egységes kárpát-medencei magyar nemzetpolitika összefüggésében. Rámutatott, hogy az Autonómia-Tanácsban képviselt, különböző országokban élő magyar közösségeket – kisebbségi helyzetükön túlmenően – közös nemzeti és keresztény önazonosságuk, közép-európai, kárpát-medencei – regionális – identitásuk és az egyetemes közös értékekben testet öltő európaiságuk kapcsolja össze. A kárpát-medencei magyar nemzetrészek számára többszörösen hátrányos, elnyomott – kisebbségi – helyzetükben a közösségi önrendelkezés – az autonómia – jelentheti az egyetlen életképes alternatívát és megoldást – mondotta európai parlamenti képviselőnk, őszinte sajnálatát fejezve ki ugyanakkor amiatt, hogy a küldöttségből kimaradtak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának képviselői.

Jakab Sándor a Horvátországban törvény által biztosított kisebbségi kulturális autonómia alkalmazásának a hiányosságairól számolt be, az eszéki Magyar Központ és a benne működő tanintézet viszontagságos helyzetének tükrében.

Ágoston András pártelnök jó hírekkel szolgált arról, hogy a háború sújtotta Szerbiában a magyar pártok összefogásával sikerült elérni a Vajdaság tartományi autonómia-statútumának, valamint a kisebbségi személyi elvű autonómiáról szóló szövetségi törvénytervezetnek az előzetes elfogadtatását. Mindemellett Délvidéken továbbra is napirenden vannak a magyarverések, és a politikai, nemzetiségi helyzet igen ingatag.

Kovács Miklós a kétes értékű „bársonyos forradalom" utáni ukrajnai közállapotokat elemezve az európai jogállamiság teljes hiányáról számolt be, ami a kárpátaljai magyarság helyzetét már-már elviselhetetlenné teszi. A szovjet utódállamban nemhogy az autonómiára nem lehet gondolni, de még a meglévő jogokkal is alig lehet élni, s a magyar oktatást és kultúrát újabban is diszkriminatív rendelkezések sújtják. Ukrajna még nagyon távol esik Európától, Kelet és Nyugat háborúja folyik az országban – állapította meg a pártelnök.

Fodor Imre, hasonló európai jószolgálati utak többszöri résztvevőjeként annak jelentőségét emelte ki, hogy kilenc évtizeddel a nemzet szétszabdalása után végre közösen képviselhetik a különböző országokban élő magyar közösségeket. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki az RMDSZ és az MKP képviselőinek távolmaradásáért. A Székelyföld területi autonómiájáért folytatott küzdelem fontosabb eseményeit átfogó visszatekintés után az SZNT volt elnöke bejelentette, hogy az SZNT újból a román törvényhozás elé kívánja terjeszteni Székelyföld autonómia-statútumát, továbbá kezdeményezni fogja a magyar–román államközi alapszerződés felülvizsgálatát.

Felszólalásában Henrik Lax finnországi svéd EP-képviselő európai szempontból is rendkívül fontos kérdésnek ítélte a Kárpát-medencei magyar közösségek kérdését. „A kisebbségek ügyének még az Európai Parlamentben sem könnyű politikai támogatást szerezni" – mondta Lax képviselő, kifejezve továbbá azon meggyőződését, hogy az EU-ba való felvétel előtt álló országok esetében a kisebbségi jogérvényesítés egyik leghatásosabb eszköze: a csatlakozási tárgyalások.

Záró szavaiban Tőkés László összegezte az elhangzottakat, és annak a reményének adott hangot, hogy a kisebbségi önvédelem mostani állapotából előbb-utóbb eljutnak a kisebbségi autonómiák megvalósulásának európai színvonaláig.