Nagy tudású hegedűművész Váradon

A Nagyváradi Állami Filharmónia csütörtöki hangversenyén Ludwig van Beethoven Fidelio-nyitánya, Jean Sibelius hegedűversenye és Franz Schubert egyik szimfóniája csendült fel.

Az est meghívott vendégei a Svájcból érkezett Urs Schneider karmester és a Bukarestben született Ioana Cristina Goicea hegedűművész voltak. Elsőként a nagy német zeneszerző, Ludwig van Beethoven (1770–1827) egyetlen operájának, a Fideliónak a nyitánya hangzott el. Az opera ötletét a Leonóra avagy a hitvesi szerelem című Bouilly-dráma adta. Cselekménye a francia „szabadító operák” mintájára az ártatlanul üldözött hős szenvedését, majd megmenekülését beszéli el. A Fidelio első változata 1805-ben, harmadik verziója 1814-ben készült. Beethoven négy nyitányt is írt operájához, ezeket I., II., III. Leonóra-nyitány, illetve Fidelio-nyitány címmel ismerjük; általában az utóbbi kettőt játsszák a hangversenyeken. A váradi filharmonikus zenekar a svájci Urs Schneider karmester vezényletével nagyszerűen tolmácsolta a beethoveni remekművet a hallgatóságnak, s a dicsérő taps sem maradt el.

Kitűnő hegedűművész

A folytatásban talán a zeneirodalom egyik legnépszerűbb versenyműve, Jean Sibelius (1865–1957) finn komponista d-moll hegedűversenye (op. 47) csendült fel a fiatal, nagyon képzett, nagy tudású Ioana Cristina Goicea hegedűművész tolmácsolásában. A közismert finn zeneszerző művei ebben az évadban már hangzottak el a filharmóniában. A csütörtök este előadott hegedűversenyét, amely egyben egyetlen versenyműve, 1903-ban komponálta, és két évvel később átdolgozta. A művet Berlinben mutatták be 1905-ben, Richard Strauss vezényletével, a Berlini Filharmonikusok koncertmesterének, Karel Halírnak a szólójával. Ioana Cristina Goicea szólóját élmény volt hallgatni, játéka lenyűgöző. A nem könnyű, de nagyon szép háromtételes zeneművet kitűnő érzéssel adta elő, természetesen a váradi szimfonikus zenekar közreműködésével. Ioana Cristina Goiceát „generációja legjobb hegedűművészeként tartják számon” (műsorfüzet); művészcsaládban született, s alig négyéves korában kezdte el zenei tanulmányait. Bukarestben a Dinu Lipatti Zenelíceumban érettségizett, majd Rostockban tanult; jelenleg egy lipcsei zenei intézmény hallgatója. Előadását vastapssal köszönte meg a közönség, s ráadásként Johann Sebastian Bach egyik hegedűszólóját adta elő.

A Nagy szimfónia

Szünet után Franz Schubert (1797–1828) VII., C-dúr szimfóniája (D. 944) csendült fel a koncertteremben a váradi filharmonikusok előadásában, Urs Schneider vezényletével. Franz Schubert a valaha élt legnagyobb muzsikus zsenik egyike, aki nehéz sorsa és rövid élete ellenére hatalmas és örök érvényű zenei kinccsel ajándékozta meg az emberiséget. A hetedik szimfóniát a szerző kevéssel halála előtt, 1828-ban írta. A Bécsi Zenebarátok Társasága, ahova művét benyújtotta, nem fogadta el, és a zeneszerző életében nem is adták elő a szimfóniát. 1838-ban Robert Schumann, a nagy német zeneszerző bécsi látogatása során ráakadt a partitúrára, magával vitte Lipcsébe, s ott 1839. március 21-én mutatták be, Felix Mendelssohn-Bartholdy közreműködésével. Csütörtök este Urs Schneider karmester és a váradi filharmonikusok egy újabb zenei élménnyel ajándékozták meg a koncertlátogató közönséget.

Dérer Ferenc