Illusztris vendégművész Váradon

Az elmúlt héten csütörtökön újra megtelt hallgatósággal a Nagyváradi Állami Filharmónia koncertterme. Ezúttal Aram Hacsaturján és Nyikolaj Rimszkij-Korszakov művei csendültek fel.

Illusztris vendégművészt hívott meg a Filharmónia Bálint János magyarországi fuvolaművész személyében. A karmester ezúttal a bukaresti Cristian Brâncuşi volt.

A hangverseny elkezdése előtt Tódor Albert, a filharmónia főigazgatója beszélt a hétfőn kezdődő Ősz szimfóniája klasszikus zenei hét programjáról, bejelentve, hogy kedden, csütörtökön és vasárnap a bérletek érvényesek az előadásra, valamint azt, hogy a hétfői és a szerdai előadások ingyenesek lesznek.

Elsőként az örmény származású Aram Hacsaturján (1903–1978) az előadóművész által fuvolára átdogozott hegedűversenye csendült fel. Bálint Jánost régi ismerősként köszönthettük, egy koncertlátogató személy, a filharmónia egykori munkatársa elmondta, hogy a szimfonikus zenekar közel 30 évvel ezelőtti egyik olaszországi hangversenyén már együtt muzsikáltak a kitűnő fuvolaművésszel. Akkor, Olaszországban Paganinit játszott, most, Váradon Hacsaturján Hegedűversenyét adta elő – saját átiratában –, tökéletes technikával, meleg tónussal, sok hangszínárnyalattal. Úgy látszik, számára nem elég a fuvolairodalom kínálta repertoár, bátran vállalkozik ismert versenyművek fuvolán való megszólaltatására. Az előadóművész zseniális, akiről csak szuperlatívuszokban beszélhetünk: tökéletes technika, csillogó virtuozitás, ezer hangszínárnyalat. Nem is maradt el a hosszan tartó taps, amit az előadóművész egy ráadással köszönt meg. Vitatott téma a zeneirodalomban, hogy mennyire indokoltak ezek az átdolgozások, hisz a szerző a zenei szöveget egy bizonyos hangszerre képzelte el. Talán az eredeti szólóhegedű változat jobban tetszik – vagy csak megszokásból?

Seherezadé

Szünet után Nyikolaj Rimszkij-Korszakov (1844–1908) Seherezadé op. 35. szimfonikus szvitje hangzott el, hegedűszólót játszott Nagy Kálmán, a szimfonikus zenekar koncertmestere. Rimszkij-Korszakov művei közül az egyik legnépszerűbb az 1888-ban komponált Seherezadé szvit. Az alkotás, illetve annak részletei különböző hangszerelésekben is ismertté váltak, és több film, valamint televíziós sorozat zenéjeként is felhasználták. Rimszkij-Korszakov így írta le a szvit koncepcióját: „A Seherezadé komponálásakor szemem előtt lebegő programot Az Ezeregyéjszaka meséinek különböző, egymástól független részleteiből válogattam össze. Ezek a szvit mind a négy tételében szétszórt részletek és képek: a tenger és Szindbád hajója, Kalender herceg fantasztikus elbeszélése, a herceg és a hercegnő, a bagdadi ünnep és a sziklán szétzúzódó hajó a rézlovassal. Az I., II,. és IV. tétel előtti rövid előjátékokat és a III. tétel közzenéjét szántam összekötő anyagnak.” (Világhíres zeneszerzők 8. kötet)

A csütörtök esti Seherezadé szimfonikus költeményének előadása tetszett a közönségnek, bár a beavatott szakemberek szerint az előadás nem minden esetben tudta visszaadni azt a hangulatot, melyet egykor a zeneszerző megalkotott. Cristian Brâncuşi karmester „engedte”, hogy a zenekar lejátssza a művet, az  ő személyes hozzájárulása nem volt valamilyen különleges. Pozitívum, hogy hallottunk több gondosan megformált szólót, elsőként Nagy Kálmán koncertmester igényes előadása említhető meg. De kiemelkedő volt Gáti Sándor (oboa), Foica László (fuvola), Lorenzo Moroni (kürt), Miron Horaţiu (fagott), Cristian Marin (klarinét) szólójátéka is. Nyugodtan leírhatjuk, hogy egy újabb zenei élménnyel gazdagodtak mindazok, akiknek lehetőségük volt részt venni az elmúlt heti hangversenyen.

Dérer Ferenc