A nyelv mélyén titkok vannak

Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások címmel tudományos konferenciát szervez a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéke.

A szeptember 9-11 között zajlik Nagyváradon az a nyelvészeti és irodalmi konferencia, melynek keretében rangos meghívottak tartottak és tartanak szakmai előadásokat, illetve két kötetet is bemutattak. A rendezvénysorozat szerda este egy rendhagyó könyvbemutatóval vette kezdetét a Partiumi Keresztény Egyetem melletti Queens vendéglőben: Magyari Sára A nyelvi világkép a magyar és a román nyelvben című kötetéről beszélt maga a szerző, valamint János Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora, Balázs Géza nyelvész és Balogh Brigitta egyetemi docens. Balázs Géza többek között kiemelte, hogy Magyari Sára a román és a magyar nyelvben megjelenő nyelvi képek összehasonlításával foglalkozik. A szerző az élet legalapvetőbb fogalmait vizsgálja meg, olyan fogalmakat, mint barát, ellenség, nő, idő, stb. Balázs Géza szólt a könyv következtetéseiről is, melyek egyike szerint a két nyelvben vannak univerzális és sajátos nyelvi képek egyaránt. A továbbiakban rávilágított a kötet legfőbb értékeire: a kötet rávilágít arra, hogy a nyelv mélyén titkok vannak, melyek befolyásolnak minket, ösztönöz arra, hogy ismerjük meg alaposabban a saját, és mások nyelvét, illetve tudatosítja bennünk azt, hogy a nyelv által vagyunk emberek; ha nem lenne nyelv, emberi kultúra sem lenne.

Átjárható világok

Balogh Brigitta megjegyezte, hogy ez a könyv tárgyi bizonyítéka annak, hogy minden nyelv egy külön világ, de ezek a világok átjárhatók, majd mintegy mottóként idézte Hegel gondolatát: „a nyelv a szellem létezése”. Az egyetemi docens a továbbiakban kifejtette, hogy Magyari Sára kötetéből az derül ki, hogy a magyar és a román nyelvi világ majdhogynem megegyező. Elárulta, hogy a könyvben tizenhárom kulcsfogalmat vizsgál a szerző, ezek közül öt fogalom ellentétpár, van egy álellentétpár, illetve egy fogalom - az idő - amely mellé nem rendel ellentétes értelmű fogalmat a szerző. Magyari Sára a maga során elmondta, hogy tanárként, kutatóként egyik fő feladatának tartja a fiatalokat felkészíteni arra a helyzetre, hogy két kultúrájú közegben élnek, és tudatosítani bennük azt, hogy ebben a közegben akkor tudnak könnyebben boldogulni, ha mindkét nyelvet ismerik. Hangsúlyozta továbbá, hogy kutatásai során megállapította azt, hogy a román-magyar különbségek valójában nem a nyelvből eredenek, hanem környezetfüggők, hiszen, mint mondta, egy temesvári román és magyar sokban hasonlítanak egymáshoz, miközben egy temesvári magyar és a egy váradi magyar között számos különbség figyelhető meg.

Megnyitó

A nyelvészeti konferencia hivatalos megnyitóját csütörtökön délelőtt tartották meg a Partiumi Keresztény Egyetemen. János Szabolcs, az egyetem rektora köszöntötte a konferencia résztvevőit, kifejtve, hogy e konferencia megrendezésével a szervező magyar nyelv- és irodalomtudományi tanszék célja a jövőben is hasznosítható szakmai párbeszédet, kapcsolati hálót kialakítani. A rektor megjegyezte azt, hogy a tanszék pedagógusokkal látja el az Érmelléket és újabban a Bánságot is, majd emlékeztetett arra, hogy a tanszéken már végzett három évfolyam, elérkezett tehát az idő, hogy dolgozzanak az akkreditáció megszerzésén, „amire van esély” - tette hozzá.

Plenáris előadások

A megnyitó után Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész tartott plenáris előadást Értelmiségi csoportosulások kísérletei a magyar kultúra átalakítására a XX. század utolsó harmadában címmel. Ezt követően a konferencia résztvevői két szekcióban - irodalom és nyelvészet - folytatták a munkát. A két szekcióban különböző előadások hangzottak el, majd koradélután két órától Kövecses Zoltán A nemzet metaforái címmel tartott plenáris előadást. Délután hat órától a Biró Annamária és Boka László szerkesztésében napvilágot látott Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások című kötetet mutatták be.

Pap István