Fejlesztési lehetőségek Erdélyben

Nagyvárad- Szombat délben Ilyés Szabolcs pályázati tanácsadó tartott előadást a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében szakkollégistáknak, üzleti jellegű együttműködésekről a Kárpát-medencében.

Július 14-18. között a Partiumi Keresztény Egyetem biztosított helyszínt a Szakkollégiumok Nemzetközi Konferenciájának (XIV. NyATA), melyet a Klebersberg Kuno, a Mikó Imre és a PKE Janus Pannonius szakkollégiumok szerveztek, Határtalan hálózatok címmel.

Ennek keretében szombaton Ilyés Szabolcs tartott előadást, aki 2000-2008 között a „tusványosi” szabadegyetem és diáktábor egyik főszervezője volt. Saját tapasztalaiból kiindulva értékezése első felében arról beszélt, hogy szerinte miért jó egy nemzetközi tanácsadói hálózat tagjának lenni. Mint kiderült, annak idején alapított egy pályázati tanácsadói céget, melyet aztán felvásárolt egy nagy nyugati cég. A válság szele azonban a hollandokat is megérintette, így jelenleg Ilyés Szabolcs vállalkozása amolyan kint és bent állapotban van, vagyis partnereként működik a nemzetközi hálózatnak. Az elmúlt évek hasznosak volt abból a szempontból, hogy megismerkedett a szervezeti kultúra fogalmával és megtanulta például azt, hogy a határidők betartásakor automatikusan generálódik minden, de azért sok fölösleges képzésen is részt vett. Előnyt jelent viszont, hogy a hálózatnak köszönhetően egy csomó természetes kapcsolat összeállt számára, de ebből a szempontból a közép-európai partnerekkel még mindig jobban együtt tud működni, mert a nyugatiak nehezen értik meg, hogy bizonyos folyamatok hogyan zajlanak Romániában.

Vállalati kataszter

Ilyés Szabolcs azon meggyőződésének adott hangot: fontos lenne egy erdélyi magyar vállalati kataszter összeállítása, mely kereskedelmi kamarai szintű adatbázisként szolgálna, hogy egyszerűbb legyen magyar üzleti partnert találni. Úgy fogalmazott: a magyarországi és erdélyi vállalkozók gazdasági patriotizmusa sokat tudna lendíteni a fejlődésen, s egy egységes kárpát-medencei gazdasági struktúra kialakításához vezethet. A gazdasági vagy civil tevékenységeket azonban nem csupán magyarországi tőkebefektetésekkel kellene finanszírozni, mert ahhoz, hogy bármely nagyobb lélegzetvételű tervben gondolkozzunk, ki kell törni „a kis magyar burokból”, ami az úgynevezett etnobiznisz alapján történik, mert így európai uniós támogatási lehetőségek úsznak el melletünk. Úgy vélte ugyanakkor: szükség van egy közös gazdasági fejlesztési tervnek a kidolgozására is, melynek célja az erdélyi magyarság gyarapódása, a nemzeti összetartozás és az összmagyar együttműködés erősítése lehetne. A magyar kormány és az erdélyi vállalkozók által is hangoztatott gazdaságfejlesztési lehetőségek közül megemlítette többek közt: egy befektetési, projektfejlesztési és garanciaalap létrehozását, a piaci és kereskedelmi integrációt, a vállalkozások és oktatási intézmények közti kapcsolatok erősítését, az infrastrukturális terveknek az összehangolását, a helyi termékértékesítést, valamint a térségi és gazdasági együttműködés támogatását.