2010.10.19. 17:52
Jubileumi ünnepség elnöki jelenlétben
<p>Nagyvárad - A nagyváradi Sulyok István<br /> református Főiskola húsz, és a<br /> Partiumi Keresztény Egyetem tíz éves<br /> jubileuma alkalmából szervezett<br /> nagyváradi ünnepségen jelen volt Schmitt<br /> Pál, a Magyar Köztársaság<br /> elnöke is.</p>
A nagyvĂĄradi ĂșjvĂĄrosi
reformĂĄtus templomban tartott
jubileumi ĂŒnnepsĂ©gen CsƱry
IstvĂĄn a
Kirålyhågómelléki
ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂŒlet
pĂŒspöke tartott nyitóåhitatot,
majd TÔkés
LĂĄszlĂł szĂłlalt fel a
PKE elnökének
minÔségében, aki a nemzeti
összetartozås fontossågåt
hangsĂșlyozta. Schmitt PĂĄl az anyanyelven
valĂł tanulĂĄs
szĂŒksĂ©gessĂ©rĂ”l, majd
leszögezte: âAz egyetemek
tovåbbfejlesztése, oktatåsi
kĂnĂĄlatĂĄnak Ă©s
kutatĂłi bĂĄzisĂĄnak
bĂ”vĂtĂ©se a romĂĄniai
magyarsĂĄg Ă©s az anyaorszĂĄg
közös feladata!â
Ezt követÔen az ållamfÔ a
magyar Köztårsasåg
EmlĂ©kĂ©rmĂ©vel tĂŒntette ki a
PKE alapĂtĂłit:
TĆkĂ©s LĂĄszlĂłt,
Tempfli JĂłzsefet Ă©s Tolnay
Istvånt, majd TÔkés
LĂĄszlĂł adta ĂĄt Schmitt
PĂĄlnak az Egyetemi Jubileumi
Emlékérmet, illetve egy festményt,
KristĂłfi JĂĄnos alkotĂĄsĂĄt.
Az ajåndékozåsok sora nem
ért véget, ugyanis Kovåcs
ZoltĂĄn a reformĂĄtus
egyhĂĄzkerĂŒlet fĂ”gondnoka a
Våradi Biblia hasonmés
kiadĂĄsĂĄt nyĂșjtotta ĂĄt az
ållamfÔnek. Az alkalmi beszédek
sorĂĄban Cornel Antal a NagyvĂĄradi
Ăllami Egyetem rektora, JĂĄvor
AndrĂĄs a Debreceni Egyetem rektorhelyettese
Ă©s DĂĄvid LĂĄszlĂł a
Sapientia-EMTE rektora szĂłlalt fel.
VĂ©gezetĂŒl a Sapientia Ă©s a
Partiumi Keresztény Egyetem
kĂ©pviselĂ”i alĂĄĂrtĂĄk
az erdélyi felsÔoktatåsi
stratégia megalkotåsåról
szóló szåndéknyilatkozatot.
Az ĂŒnnepsĂ©get Böcskei
LĂĄszlĂł rĂłmai katolikus
megyĂ©s pĂŒspök
ĂĄldĂĄsa zĂĄrta.
Egységes stratégia a magyar
felsĆoktatĂĄsĂ©rt
A romåniai magyar értelmiség
kinevelésének letéteményese
a Partiumi Keresztény Egyetem -
hangsĂșlyozta NagyvĂĄradon Schmitt
PĂĄl a Magyar
Köztårsasåg elnöke. A Sulyok
IstvĂĄn ReformĂĄtus FĆiskola Ă©s
a Partiumi Keresztény Egyetem
jubileumĂĄnak tegnapi
ĂŒnnepsĂ©gĂ©n a
NagyvĂĄrad-ĂșjvĂĄrosi
reformåtus templomban CsƱry Istvån
pĂŒspök nyitóåhitata utĂĄn
TĆkĂ©s LĂĄszlĂł
szólalt fel, aki felkérte a
hallgatĂłsĂĄgot arra, hogy egy perces
néma csenddel emlékezzenek meg a napokban
elhĂșnyt TorĂł Tibor fizikusra. Majd
köszöntĆ beszĂ©dĂ©ben
eképpen szólt Schmitt
PĂĄlhoz: â Az Ăn mostani
jelenléte, az
éltében-holtåban
hƱsĂ©ges MĂĄrton Ăron
pĂŒspök pĂ©ldĂĄjĂĄnak
Ă©s szellemĂ©nek Ăn ĂĄltali
felelevenĂtĂ©se egyĂŒttesen mind azt a
célt szolgåljåk, hogy
hitĂŒnkben Ă©s magyarsĂĄgunkban
megĂĄlljunk rendĂŒletlen, Ă©s nem
engedve az ĂĄlsĂĄgos
âmultikulturalitĂĄshozâ
hasonlĂł politikai divatok, valamint a
kisebbsĂ©gi opportunizmus tetszetĆs
Ă©s jĂłl jövedelmezĆ
lĂĄtszatai kĂsĂ©rtĂ©seinek, a
Magyar Nemzeti EgyĂŒttmƱködĂ©s
RendszerĂ©be bekapcsolĂłdva: rendezzĂŒk
sorainkat, vĂvjuk ki jogainkat, szerezzĂŒk
meg önrendelkezĂ©sĂŒnket. A
hatårok fölötti
nemzetegyesĂtĂ©s a magyar nemzeti
integrĂĄciĂł politikĂĄjĂĄt
jelenti az eurĂłpai integrĂĄciĂł
egyetemes összefĂŒggĂ©sĂ©ben.
EzĂ©rt fĂĄradozunk idehaza â
Ă©s emellett szĂĄlltunk sĂkra
BrĂŒsszelben Ă©s Strasbourgban.
BeszĂ©dĂ©ben TĆkĂ©s
Låszló idézte Nicolae
Iorga romån történész
szavait: "Nem azĂ©rt szereztĂŒk meg
Erdélyt, hogy måsok egyetemeit
felszåmoljuk, hanem hogy létrehozzuk a
sajåtjainkat", majd hozzåfƱzte, hogy
ezek a szavak miént a
GyulafehĂ©rvĂĄri HatĂĄrozatok â
azĂłta is papĂron maradtak.
âĂres ĂgĂ©retekkel Ă©s
egymĂĄs ĂĄltatĂĄsĂĄval Trianon
sebei sohasem fognak begyĂłgyulni, Ă©s az
EgyesĂŒlt EurĂłpa
âĂgĂ©ret-földjĂ©reâ
sem fogunk soha eljutniâŠâ - hĂvta
fel a figyelmet TĆkĂ©s LĂĄszlĂł.
A jubileum kapcsĂĄn az
egyetemalapĂtĂł elmondta, hogy hĂșsz
Ă©vvel ezelĆtt, a posztkommunista,
nacionalista ĂĄtmenet idĆszakĂĄban
hoztåk létre a Sulyok Istvån
ReformĂĄtus FĆiskolĂĄt.
âTĂz Ă©vvel kĂ©sĆbb a
történelmi egyhåzak
tĂĄmogatĂĄsĂĄval alapĂtottuk
meg a Partiumi Keresztény Egyetemet, mely a vele
pĂĄrhuzamosan megalakult Sapientia â
Erdélyi Magyar Tudomånyegyetemmel
egyĂŒtt Ă©ppen ma, az Ăn
megtisztelĆ jelenlĂ©tĂ©ben köt
meg Ă©s Ăr alĂĄ egy magyar
felsĆoktatĂĄsi stratĂ©gia
életbeléptetését
elĆirĂĄnyzĂł közös
megĂĄllapodĂĄstâ - fogalmazott
TĆkĂ©s.
Itthon van
Schmitt PĂĄl
beszĂ©dĂ©ben hangsĂșlyozta, hogy
Ășgy Ă©rzi, mintha haza jött volna,
majd Széchenyi gondolatåt idézve
hangsĂșlyozta: âMinden nemzet a maga
nyelvĂ©n lett tudĂłs..â Schmitt
PĂĄl kiemelte: a Sulyok IstvĂĄn
FĆiskola, azt követĆen pedig a
Partiumi Keresztény Egyetem
megalapĂtĂĄsĂĄval a
hatĂĄrmentĂ©n Ă©lĆ
magyarsĂĄg Ășj lehetĆsĂ©get
kapott sajåt értelmiségének
kinevelésére. A romåniai
magyarsåg létének,
megmaradĂĄsĂĄnak egyik fontos
feltétele, hogy vonzóvå kell tenni
a hazai tanulmĂĄnyokat. Ăs Ășgy kell
kialakĂtani a szakokat,
képzéseket, hogy a végzettek
hivatĂĄsukat is a
szĂŒlĆföldjĂŒkön
képzeljék el, itt kezdhessék meg.
Az anyanyelvƱ, magas szĂnvonalĂș
tudomånyossåg mƱvelése azzal
a bizakodåssal tölt el, hogy a nemzetnek
lesz a jövĆben is sajĂĄt, jĂłl
kĂ©pzett, felelĆsen Ă©s
önållóan gondolkodó
Ă©rtelmisĂ©ge.â Az
ĂĄllamfĆ vĂ©gezetĂŒl kiemelte,
hogy az anyaorszĂĄg kormĂĄnya
feladatĂĄnak tekinti magyar nemzet
hatĂĄrokon ĂĄtĂvelĆ lelki,
szellemi, gazdasĂĄgi
ĂșjraegyesĂtĂ©sĂ©t. A
jubileumi ĂŒnnepsĂ©gen a Sapientia
AlapĂtvĂĄny Ă©s a PKE
legmagasabb rangĂș kĂ©pviselĆi
alĂĄĂrtĂĄk az ErdĂ©lyi Magyar
FelsĆoktatĂĄsi StratĂ©gia
megalkotĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł
szåndéknyilatkozatot, melyben a
PKE Ă©s a Sapientia
kĂŒldetĂ©sĂ©nek tekinti az
önålló egyetemi rendszer
kiĂ©pĂtĂ©sĂ©t.
Pap IstvĂĄn