Három tényező a téli fűtésben

A válasz nem egyszerű, mert legalább olyan fontos a rendszer szakszerű megtervezése és kiépítése, mint a jó berendezés.
– A már elérhető árú, legkorszerűbb gázkészüléknek a kondenzációs kazán minősül, ami az egyedi fűtésű ingatlanoknál (vagyis a családi házak mintegy 90 százalékánál) jelenthet 10-15-20 százaléknyi gázmegtakarítást a hagyományos berendezésekhez képest. Igaz, ma még csak a családi házak kevesebb, mint 1 százalékában található ilyen készülék megyénkben, de rohamosan terjed a használata – számolt be kérdésünkre Nagy Gábor, épületgépész mérnök műszaki szakértő, az Energo-Koncept Kft. ügyvezetője, kiegészítve azzal: a kondenzációs kazánok vételi ára átlagosan 300 ezer forinttól 1 millió feletti összegig is terjedhet.

Ezt is tervezni kell

Hozzáteszi azt is, sok múlik a hatékony berendezésen, de közel ennyire fontos az is, hogy a készüléket rendszeresen karbantartsák, és természetesen hogy a rendszer jól legyen megtervezve. Nos, ez utóbbi annyira nem is természetes... Majd mondott egy sokszor tapasztalt esetet.
– Ennyi légköbméter, akkor ennyi radiátor, ez gyakran a fűtésszerelő verdiktje. Pedig számos más körülmény befolyásolja a kívánatos hőmennyiséget, csak hogy egyet mondjak: például egy sarokszoba, ami hidegebb, mint a többi, s ha ehhez igazítjuk a hőmérsékletet, pazarlunk. Másik tipikus hiba, mikor a kazán teljesítménye nagyobb a szükségesnél, ekkor a tüzelőberendezés nagyobb veszteséggel működik. Túlértékelődhet ebben az esetben a drága szabályozástechnika, például egy drágább lángmodulációs szabályozás – mert kihasználatlan marad. Összegezve: a fenti esetekben teljesen fölöslegesen vesznek meg drága, önmagában korszerű berendezést, ugyanaz, mint ha egyszerű készüléket vesznek, viszont alaposan megterveztetik a fűtési rendszert. Példaként hozta: praxisában találkozott már olyan esettel, ahol a rendszer rossz kiépítése folytán 50 százalékos volt a fűtési rendszer többletfogyasztása. Alapesetben ugyanakkor általában igaz: amelyik berendezésnek olcsóbb a létesítése, annak az üzemeltetése drágább és fordítva. Ma ez az új építésű házaknál nem dilemma – meséli a szakember – , a fűtési rendszerekből a korszerű, takarékos berendezéseket vásárolják, amit nagy alapossággal terveztetnek meg. Ez az évek alatt többszörösen megtérül.

Átlagos élettartam

Átlagosan 20-30 (az öntöttvas hőleadók esetében 50) év után érdemes a rendszert teljesen korszerűsíteni, mivel ennyi idő alatt megnő a fűtési csővezetékek ellenállása, az elavult berendezések hőátadása is romlik, amellett nagyobb szivattyúteljesítményre van szükség, ami az elektromos energia felhasználást növeli.

Amit tennünk kell

A fűtési idény kezdete előtt van egy fontos teendőnk: átnézetni a fűtési rendszert, a tüzelőberendezés hőátadó felületeit. Ezt minden éven tanácsos megtenni, ugyanis a rendszerben keletkező lerakódások rontják a tüzelés hatékonyságát, ami akár 10-20 százalékos mértékű is lehet. Ezt házilag nem ajánlatos elvégezni – gázberendezés esetén tilos is,– inkább arcképes igazolvánnyal rendelkező szakembert hívjunk, ill. forduljunk a márkaképviselethez.
– Sokan úgy gondolnak erre, mint fölösleges kiadásra, holott megtakarításról van szó, ami a felhasznált tüzelőanyagban jelentkezik – szögezte le Nagy Gábor.

Kapcsolódó cikkek:

• Nem változnak az ózdi távhőárak
• Hogyan spórolhatunk a távhővel?
• Tragédiával kezdődik a fűtési szezon