Romániában volt a legmagasabb tavaly a munkanélküli és oktatásban vagy képzésben sem részesülő fiatalok aránya

Illusztráció

A tavaly az Európai Unió országaiban élő 15 és 29 év közötti fiatalok 11,7 százaléka nem dolgozott, nem is tanult vagy vett részt valamilyen képzésben; ezeknek a fiataloknak az aránya Hollandiában volt a legkisebb, 4,2 százalék és Romániában a legnagyobb, 19,8 százalék - derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Az elmúlt évben az uniós tagállamok egyharmadában sikerült a 2030-ra kitűzött 9 százalékos határ alá szorítani a nem foglalkoztatott, ugyanakkor oktatásban és képzésben sem részesülő (angolul: not in employment, education or training - NEET) fiatalok arányát. Hollandiában 4,2 százalék, Svédországban 5,7, Máltán 7,2, Luxemburgban 7,4, Dániában 7,9, Portugáliában 8,4, Szlovéniában 8,5, Németországban 8,6, Írországban 8,7 százalék volt ez az arány.
A legtöbb tagállamban eltérések vannak a NEET-férfiak és -nők aránya között: uniós szinten tavaly a 15-29 éves fiatal nők 13,1 százaléka nem dolgozott és nem is tanult, míg a fiatal férfiaknál 10,5 százalék volt ez az arány. Mindkét nem esetében Hollandiában a legalacsonyabb az arány: a férfiak körében 3,8, a nőknél 4,6 százalék. Ezzel szemben a legnagyobb arányt a nem foglalkoztatott és nem is tanuló fiatal férfiaknál Olaszországban jegyezték (17,7 százalék), a nőknél pedig Romániában (25,4 százalék).
Uniós szinten 2021-hez képest 2022-ben 1,4 százalékponttal csökkent a nem dolgozó és nem is tanuló fiatalok száma. 2012-höz mérten 4,3 százalékos mérséklődés figyelhető meg.
Évtizedes viszonylatban a legjelentősebb csökkenést Írországban (mínusz 12,9 százalékpont), Görögországban (mínusz 11,4 százalékpont), Bulgáriában (mínusz 9,6 százalékpont) és Spanyolországban (mínusz 9,5 százalékpont) jegyezték.
Két uniós tagállamban nőtt az arány tavaly 2012-höz viszonyítva: Ausztriában 0,9, Romániában pedig 0,5 százalékponttal.