Jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól Románia szociális védelemre költött kiadásai

BN/Erdélystat

A gyermekes családoknak nyújtott támogatások közül a legnagyobb összeget a gyermekpénz emészti fel – derül ki az elemzésből. Havonta átlagosan 1,2 millió gyermek után kaptak ilyen juttatást a szülők Erdélyben 2020-ban. Ez a támogatás minden 18 év alatti gyermek után jár. A kedvezményezettek száma évről évre csökkent 2011 és 2020 között.

A Friedrich Ebert Alapítvány Romániára vonatkozó 2020-as elemzése azt állítja, hogy a romániai szociális védelmi rendszerben az elmúlt évtizedben bekövetkezett változások során az állam csökkentette a szociális védelmi kiadásokat és az állami szerepvállalást a szociális segélyek nyújtásában, illetve korlátozta a munkaerőpiacon kívüliek támogatását. Ennek következtében a szociális védelemre fordított kiadások aránya jóval elmarad (és elmaradt) Romániában az Európai Unió átlagától. 

Gyermeknevelési támogatás és a regionális gazdasági fejlettség

Gyermeknevelési támogatást kevesebb, havonta átlagosan 71 ezer gyermek után kaptak a szülők Erdélyben 2020-ban. Ebben a juttatási formában azért részesültek kevesebben, mint a gyermekpénz esetében, mert csak azon 2 éves vagy fiatalabb gyermekek után jár, akiknek az édesanyjuk szülés előtt dolgozott. Éppen ezért a támogatásban részesülő gyermekek létszáma a (női/anyai) foglalkoztatottság mértékét is jelzi, vagyis közvetett módon egy régió vagy megye gazdasági helyzetére is utal. Gyermekszámarányosan a legtöbb így támogatott gyermek Kolozs, Fehér és Temes megyékben élt, míg a legkevesebb Szatmár, Kovászna és Krassó-Szörény megyékben. A gyermeknevelési támogatásban részesülő 2 év alatti gyermekek átlagos havi száma folyamatosan növekedett 2015 és 2020 között Erdélyben: 56 ezerről 71 ezer főre.

Családi pótlék és a szociális segély

Míg a gyermekpénz és a gyermeknevelési támogatás úgynevezett univerzális támogatás és alanyi jogon jár mindenkinek, addig a szociális juttatások közt a családi pótlék az egyetlen, a gyermekes családokat célzó jövedelemfüggő támogatás. 2020-ban 530 lej volt az az egy főre jutó havi nettó jövedelem, ami felett már nem járt ilyen támogatás a családoknak. Összesen 42 ezer család részesült családi pótlékban. Erdélyben lakosságarányosan a legtöbb kedvezményezett család Szilágy (12 család, 1000 főre vetítve), Hargita (10 család) és Beszterce-Naszód (10 család) megyékben élt, míg a legkevesebb Temes (2 család), Kolozs (3 család) és Arad (4 család) megyékben. A családi pótlékban részesülő kedvezményezettek száma folyamatosan csökken 2011 óta Erdélyben: míg 2011-ben 90 ezer, addig 2020-ban 42 ezer az ilyen támogatásban részesülők száma.

Az alacsony jövedelmű személyeknek és családoknak nyújtott szociális juttatást (szociális segélyt) havonta átlagosan 108 ezren vették igénybe; 45 ezren részesültek a garantált minimumjövedelmet biztosító segélyben. Ha lakosságarányosan nézzük a kedvezményezettek számát, Erdélyben 1000 főre hét támogatott család jutott átlagosan egy hónapban 2020-ban. Az erdélyi megyék közül Szilágy, Fehér, illetve Maros megyékben volt a legtöbb így támogatott család (13, 11 és 11 család, 1000 főre vetítve), míg a legkevesebb Kolozs (három család) és Temes (két család) megyékben. A garantált minimáljövedelmet biztosító szociális segélyt kapó családok száma 2017 és 2020 között csökkent Erdélyben: 61 ezerről 45 ezerre. Valószínű, hogy ez elsősorban a szigorodó feltételeknek köszönhető, és nem az általános életminőség javulásának.

A fogyatékossággal élők támogatásformái

A fogyatékossággal élőknek nyújtott támogatásra havonta átlagosan 538 ezer személy volt jogosult Erdélyben 2020-ban. A létszámuk alakulását elsősorban a törvényi keretek – a törvényi szigorítások – befolyásolják, létszámuk mégis folyamatosan emelkedett 2011 és 2020 között. 1000 felnőttre vetítve, 95 fogyatékos felnőtt élt Szilágy megyében 2020-ban, de viszonylag magas ez az arányszám Beszterce-Naszód (89 fő) és Fehér (72 fő) megyékben is, míg alacsony Kovászna (40 fő), Brassó (45 fő) és Temes (46 fő) megyékben. 

Összegzés

Az Erdélystat elemzéséből kiderül, hogy Románia szociális védelemre költött kiadásai 2019-ben (a jelenleg elérhető adatok alapján) jelentősen elmaradtak az uniós átlagtól. Az Eurostat adatai alapján az EU27 tagállamok átlagosan a GDP 19,3 százalékát fordították erre a célra 2019-ben, míg Romániában mindössze a GDP 11,9 százalékát. Szociális védelemre a GDP legmagasabb arányát Finnországban (24,0%), Franciaországban (23,9%) és Dániában (21,6%) költi az állam, míg a rangsor utolsó három helyét – Romániát követve – Bulgária (11,5%), Málta (10,8%) és Írország (8,8%) foglalja el.