Egy japán és két amerikai tudós kapta a kémiai Nobel-díjat

Ezt az elismerést odaítélő testület közölte szerdán Stockholmban. A tudósok a zölden fluoreszkáló protein (GFP) felfedezéséért kapják a díjat.

A kémiai Nobel-díj kitüntetettjei az elmúlt tíz évben:

1998. - Az amerikai Walter Kohn és a brit John Pople a kvantumkémiai számítások elméletének fejlesztésében végzett kutatásokért.
1999. - Az egyiptomi származású, amerikai Ahmed Zewail a kémiai reakciók és "átmeneti stádiumok" ultragyors spektroszkóppal való tanulmányozása terén elért eredményeiért.
2000. - Az amerikai Alan Heeger és Alan MacDiarmid, valamint a japán Sirakava Hideki az elektromosságot vezető polimer műanyagok felfedezéséért.
2001. - Az amerikai William Knowles, Barry Sharpless és a japán Nojori Rjodzsi, annak kimutatásáért, hogy a királis molekulák miként használhatók fel fontos kémiai reakciók felgyorsítására és ellenőrzésére: eredményeiket a gyógyszerek (antibiotikumok, gyulladáscsökkentők, szívgyógyszerek) előállításánál hasznosítják.
2002. - Az amerikai John B. Fenn, a japán Tanaka Koicsi és a svájci Kurt Wüthrich a proteinek kutatásában elért, az életfolyamatok jobb megértését lehetővé tevő eredményeiért, amelyek a jövőben elvezethetnek a rákkal megbirkózó új gyógyszerek előállításához, végső soron a betegség gyógyításához.
2003. - Az amerikai Peter Agre és Roderick MacKinnon a sejtmembrán csatornáinak kutatása során magyarázatot adott arra, miként jutnak keresztül a sók és a víz a sejtfalon. Az így nyert ismeretek nagy jelentőséggel bírnak az emberi vese, szív, izmok és idegrendszer működésének és megbetegedéseinek megértésében.
2004. - Az izraeli Aaron Ciechanover és Avram Hershko, továbbá az amerikai Irwin Rose felfedezte a sejtek egyik legfontosabb ciklikus folyamatát, a proteinek lebontásának szabályozását, amelynek köszönhetően ma már molekuláris szinten megérthető, miként ellenőriznek a sejtek központi folyamatokat az emberi szervezetben.
2005. - Az amerikai Robert H. Grubbs és Richard R. Shrock, valamint a francia Yves Chauvin a szerves szintézisen belüli metatézis-módszer kifejlesztéséért. E módszer révén laboratóriumi úton olyan új molekulákat lehet létrehozni, amelyek igen hasznosak a gyógyszeriparban és a környezetbarát műanyagok gyártásában.

2006. - Az amerikai Roger D. Kornberg a génekben tárolt információk másolásával és a proteintermelő sejtek más részeire történő átadásával kapcsolatos munkájáért.
2007. - Gerhard Ertl német kutató a szilárd felületeken végbemenő kémiai reakciók vizsgálatáért.

Magyar származású tudósok közül az eddigiek során öten kaptak kémiai Nobel-díjat. Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd (1865-1929) "a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért, és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek"; az 1943. évit a Németországban, Dániában és Svédországban élt Hevesy György (1885-1966) "a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért"; 1986-ban a Kanadában élő Polányi János (1929-) - megosztva - "a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért"; 1994-ben az Egyesült Államokban élő Oláh György (1927-) "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért"; míg 2004-ben az Izraelben élő Avram Hershko (1937-)a sejtbiológia terén elért alapvető kutatási eredményeiért.