Húsvéti ételek és az ezekhez kapcsolódó szokások

Törő Enikő

A magyar hiedelem szerint a megszentelt húsvéti ételek megóvják az embereket a mértéktelenség kísértésétől, ami a nagyböjt után még erősebbé válhat. A szokásrendszernek megfelelően húsvét vasárnapjának reggelén az asztalra sonka és tojás kerül. Eredetileg a húsételek mind bárányból készültek, ugyanis ez jelképezi Jézus, az áldozati bárány testét. Az idők folyamán azonban a bárányhús lecserélődött disznósonkára, ugyanis ezt a szegényebb rétegek is megengedhették maguknak, főként azért, mert a karácsony előtti időszakban disznót öltek, s hűtőszekrény híján a sonkát besózták, majd füstölték, érlelték, s ez körülbelül pont húsvétra vált ehetővé. A bárány már akkoriban is drágább ételnek számított. A sonka mellé elengedhetetlen a főtt tojás, de sokan mára már töltött tojást készítenek. A tojás egyébként a termékenységet és az újjászületést szimbolizálja, egyben Jézus feltámadását is. A főtt tojásnak a héját a veteményre szokás szórni, vagy a kotlós fészkébe tenni a bőség reményében. A magyar néphagyomány szerint a tojást a családtagok együtt kell elfogyasszák, ugyanis ez a családi összetartás jelképe is. A célja az, hogy ha valamikor eltévednének a családtagok az életben, akkor mindig jusson eszükbe, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.

A fonott kalács szintén a vasárnap reggeli étel része, ami tulajdonképpen a kenyér szerepét veszi át húsvét ünnepén. Ennek a sós és édes formája is elterjedt, mindkettőt szokás megszenteltetni. A kalács tésztája Jézus testére emlékezteti a híveket, a fonás pedig a töviskoszorúra. Ennek a kalácsnak minden darabja értékes: morzsáival a tyúkokat etetik meg, hogy jobban tojjanak, míg egyes magyarlakta területeken a tűzbe dobták a maradékot, hogy a túlvilágon élőknek is jusson az ünnepi lakomából. A kalács és kenyér emellett a bőséget és a jólétet jelképezi. A fő étkezéseken továbbra is a bárányhús áll a középpontban, de mára már egyre inkább kezd kimenni a „divatból”. 
A húsvéthétfőhöz szintén a tojás kapcsolódik, azonban festett formában. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit, a tojás pedig Jézus újjászületését, az életet jelképezi. A hagyományos piros szín Jézus kiontott vérének a jelképe. 

Húsvét külföldön

Európa-szerte különféle ételkülönlegességek kerülnek az asztalra húsvétkor. Franciaországban sült bárányt esznek, s főként vörösbort isznak. Németországban kalácsot, tormás sonkát, csülköt, krumplisalátát és kemény tojást tesznek az asztalra, s a sör mellé ilyenkor tojáslikőrt is felszolgálnak. A svédek reggel marcipánnal töltött tejszínhabos zsemlét esznek, ebédre pedig sózott heringgel és hagymával lerakott burgonyát, tejszínnel sütve. Olaszországban igazi kulináris ételek kerülnek az asztalra: galamb formájú lágy püspökkenyér, valamint rozmaringgal és gyöngyhagymával készült bárányhús, köretnek pedig a burgonya mellé articsókát is szokás készíteni. Érdekesség, hogy az olaszok, bár máskor csupán péksüteményt reggeliznek, húsvétkor szoktak sajtot, kolbászt és kalácsot is fogyasztani. 

Fotók: mindmegette.hu