Változnak a hulladékgyűjtési szabályok Váradon

Pap István

A most megszavazott szabályzatba foglalt legfontosabb változás az, hogy Várad lakossága hivatalosan is öt frakcióban kell gyűjtse a hulladékokat. Ez azt jelenti, hogy míg eddig kommunális, újrahasznosítható és lebomló hulladék-frakció szerint gyűjtötték a szemetet, az új felosztás szerint az újrahasznosítható frakciót több részre bontották, és külön kell gyűjteni immár a papírt és kartont, a műanyagot és a fémet, valamint az üveget. Sőt, 2025. január elsejétől a textilhulladékot is külön kell majd gyűjteni. A napirendi pont vitáján Liviu Mihai Sabău Popa és Adrian Madar PSD-s helyi tanácsosok azt kifogásolták, hogy az új szabályzat jogot ad a RER Vest köztisztasági vállalatnak, hogy büntesse azokat a lakókat, akik nem gyűjtenek megfelelően, amit a tanácsosok helytelenítenek. Éppen ezért Madar azt javasolta, hogy a szabályzatot fogadják el azzal a módosítással, hogy a büntetésekre vonatkozó rész alkalmazását halasszák el 2025 január 1-ig. A javaslatot a helyi tanács liberális többsége elvetette.

Az RMDSZ-es Szabó József azt kérdezte, hogy az új szabályzat megszavazásával megnő-e az esélye annak, hogy tarifamelés történjen. Florin Birta azt válaszolta, hogy a díjszabások nem a szabályzat miatt, hanem az ún. körkörös gazdaság illeték emelése miatt fog nőni. Emlékeztetett arra, hogy a kormány idén 80 lejről 160 lejre növelte a hulladéktárolókba kerülő szemét tonnánkénti díjszabását. A döntés gazdasági hatásait az Ecolect hulladékkezelési közösségi társulás most elemzi, és ennek függvényében fognak módosulni hamarosan a köztisztasági vállalat tarifái is. Az említett körkörös gazdaság elv megvalósítását célzó illetéket azért vezették be, hogy ösztönözzék a hulladék-újrahasznosítást, ezzel párhuzamosan pedig azt, hogy minél kevesebb szemét kerüljön a hulladéktelepekre. A szabályzatot végül a PSD és az RMDSZ tartózkodása mellet fogadta el a helyi tanács. Az ülés után lapunk kérdéseire válaszolva Pálhegyi Zoltán a RER Vest cég igazgatója elmondta, hogy a köztisztasági vállalat nem ró ki büntetéseket, mert nem hatóság, hogy ilyesmit megtehessen. Hanem a szabályzatba belefoglalt egy emelt díjszabást arra az esetre, ha az edény tartalma szennyezett abban az értelemben, hogy a benne található hulladéktípusok összekeveredtek, ezért már nem lehet újrahasznosítani vagy komposztálni azokat. Ez nem egy büntetés, mert a szennyezett edényt nem szállíthatják el azzal a járművel, amivel az illető frakciót tervezték elvinni hanem egy olyan tarifa, amit az indokol, hogy a vállalatnak plusz költséget jelent a szennyezett edények elszállítása – érvelt az igazgató. 

Az elfogadott szabályzat értelmében a hulladékgyűjtést ellenőrző csapatok meg fogják vizsgálni a kukákat, és ha úgy találják, hogy a frakciók keverednek, akkor figyelmeztető öntapadó matricát helyeznek az edényre. A házakban lakóknak és a közintézményeknek lehetőségük van arra, hogy az ellenőrzéstől számított két órán belül elvigyék a közterületről az edényt, hogy aztán a hulladékot megfelelő módon szétválasszák, és egy későbbi, a szóban forgó frakció gyűjtésének megfelelő időpontban újra kitegyék a megfelelő edényt. Ha így tesznek, akkor az olyan, mintha nem történt volna meg a nem megfelelő hulladékgyűjtés, ha azonban kint hagyják a nem megfelelően gyűjtött hulladékot tartalmazó edényt, a RER azt is elszállítja anélkül, hogy többletköltséget számolna fel. A második alkalommal viszont már az elszállítás költségeinek kétszeresét kell kifizessék, azaz a 60 literes kuka esetében 30 lejt, a 120 literes kuka esetében 70 lejt, a 240 literes kuka esetében 140 lejt, az 1100 literes kuka esetében pedig 600 lejt. Ráadásul a helyi rendőrségtől is figyelmeztetést kapnak. A harmadik és az ezt követő többi rossz gyűjtéskor az emelt díjszabás mellett a helyi rendőrség által kiszabott bírságot is ki kell fizessék.

A tömbházaknál némileg másképp zajlik mindez. Első alkalommal az ellenőrző csoportok megvizsgálják a hulladékgyűjtő pontot, az ellenőrzés időpontjáról előzőleg értesítik a lakótársulást. A RER a hulladékgyűjtő pontokból az első két alkalommal az eredeti díjszabás szerint szállítja el a nem megfelelő tartalmú edényeket, a harmadik vétség esetén azonban már az emelt díjszabást alkalmazza, ráadásul a helyi rendőrség is bírságot ró ki a lakótársulásra. Az elfogadott szabályzat értelmében a nem szelektív hulladékgyűjtés miatt magánszemélyek 1.500-2.000 ezer lej, a jogi személyek 2.000-2.500 lej közötti összeget fizetnek. Több más szankciót is magában foglal a szabályzat. Az imént említett nagyságrendű bírságra számíthatnak azok a jogi és magánszemélyek, amelyek, akik a hulladékot zöldövezetbe vagy más, nem kifejezetten a szemétgyűjtésre kialakított helyre dobják, vagy ha felgyújtják az összegyűlt hulladékot. Az elfogadott szabályzat értelmében az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy 2025-ig a városban megtermelt hulladék 50 százalékát újrahasznosítja és arra, hogy ez az arány 2035-ig eléri a 65 százalékot.