Visszakapta a katolikus egyház a váradi filharmónia épületét

BN-összeállítás

A romániai különleges restitúciós bizottság tavaly év végén döntött arról, hogy a nagyváradi Szilágyi Dezső/Moscovei utca 5. szám alatti ingatlant természetben vissza kell szolgáltatni a nagyváradi római katolikus püspökségnek. A hírt a Bihoreanul hetilap közölte internetes felületén, azt írva, hogy a döntés huszonkét évi huzavona után született meg a 10.764/15.12.2023. számú ítélettel.

A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 2002-ben kérte az ingatlan visszaszolgáltatását. A hetilap felidézi, hogy a Bihar Megyei Tanács Cornel Popa elnökségének idején megpróbálta meggyőzni a bizottságot arról, hogy az ingatlant ne adják vissza a katolikus egyháznak, arra hivatkozva, hogy az 1948/117. számú dekrétum értelmében a kommunista hatóságok csak két ingatlanrészt államosítottak abból a négy épületből, amennyi jelenleg alkotja a filharmónia épületkomplexumát. A visszaszolgáltatási törvény kimondja, hogy amennyiben a kommunista állam által nacionalizált ingatlanhoz utólag hozzáépítenek, és a hozzáépített rész meghaladja az egész ingatlankomplexum 50 százalékát, akkor az eredeti tulajdonosnak nem kell természetben visszaadni az államosított ingatlant, hanem elég a pénzben történő kártérítés.

Szakértői vélemény

Két 2014-ben készült szakértői jelentés rávilágított arra, hogy az államosítás idején létezett egy 1885-ben épült 832 négyzetméteres épület, ez az utcafronti rész, valamint egy 1914-ben használatba adott 936 négyzetméteres épületrész, maga a hangversenyterem. A katolikus egyház 2002-ben benyújtotta visszaszolgáltatási igényét, de döntés nem született, ehelyett 2006-ban épült egy 207 négyzetméteres, jelenleg használaton kívüli ingatlan, valamint egy 151 négyzetméteres épületrész, melyet a színház használ raktárként. Csakhogy a két újonnan épített ingatlanrész nem haladja meg a teljes komplexum méretének 50 százalékát, így a restitúciós bizottság több mint húsz évnyi gondolkodás után végül mégis a természetben való visszaszolgáltatás mellett döntött, azzal a kitétellel, hogy a katolikus egyház még legalább tíz évig kulturális intézményként működteti a szóban forgó ingatlant.

A Bihoreanul által megszólaltatott Böcskei László püspök kijelentette: az egyháznak nem áll szándékában megváltoztatni az ingatlan rendeltetését, sőt, a filharmónia tíz évnél is hosszabb ideig működhet abban az épületben. A püspök emlékeztetett arra, hogy a püspökség és a megyei tanács között kötött egyezmény értelmében a megye felújíttatta a filharmónia homlokzatát, a püspökség pedig vállalta, hogy amennyiben visszakapja az épületet, akkor kifizeti a megyei tanácsnak a tatarozásra költött összeget, másrészt pedig tíz évig működteti az épületben a filharmóniát.

A Bihoreanul azt írja, hogy a bizottság tavaly december 15-én hozott döntését csak február elején közölték a Bihar Megyei Tanáccsal. Călin Gal, a megyei tanács alelnöke azt nyilatkozta a lapnak, hogy a jogászok most elemzik a döntést, illetve annak lehetőségét, hogy fellebbezzen-e a megyei tanács az ítélet ellen, de Gal azt sugalmazta, hogy ez utóbbinak kevés a valószínűsége, lévén, hogy a püspökség bizonyítani tudta azt, hogy a régi épületek a tulajdonát képezték, a hozzáépített részek pedig nem haladják meg a komplexum 50 százalékát. A megyei tanács alelnöke megnyugtatta a kedélyeket, mondván, hogy a filharmónia semmiképp sem kerül az utcára, hiszen a Körösvidéki Múzeum mögötti telken három éven belül megépül egy multifunkcionális kulturális központ 1077 férőhelyes nagy előadóteremmel, és az a komplexum a filharmóniának is otthont adhat majd.