Évek óta csökken az építkezési kedv Nagyváradon

Pap István

„2022-höz képest az urbanisztikai bizonylatok száma 5,6 százalékkal, az építési engedélyeké 8,8 százalékkal, a bontási engedélyeké pedig 6 százalékkal csökkent tavaly” – fogalmazott Radu Fortiş. Százalékos lebontásban a nagyváradi főépítészi igazgatóság által kiadott építési engedélyek száma 24,4 százalékkal csökkent az előző évek átlagához képest. Ezeknek a száma 2019-ben 2822 volt, egy évvel később 2481-re, 2021-ben pedig 2324-re esett vissza. 2022-ben a kiadott engedélyek száma 2000 alá csökkent, szám szerint 1980 ilyen dokumentum született, míg az előző évben mindössze 1818 építési engedélyt állított ki az igazgatóság.
A többi, építkezéssel kapcsolatos kötelező dokumentumtípus is csökkenő tendenciát mutat. Az urbanisztikai bizonylatok az építési engedélyek kiadását megelőző tájékoztató dokumentumok. 2019-ben még 7385 bizonylatot adott ki a főépítészi hivatal, de 2022-re ez a szám 5826-ra csökkent, 2023-ban pedig már csak 5500 urbanisztikai bizonylat hagyta el az igazgatóságot. Hasonlóképpen csökkenő tendenciát mutat a kiadott bontási engedélyek száma, amelyeket általában akkor kérnek az érintettek, amikor a bontás helyszínén új ingatlant akarnak építeni. 2019-ben 142 bontási engedélyt adtak ki, majd folyamatos csökkenés után 2023-ra 106-ra esett vissza ezeknek a dokumentumoknak a száma, azaz 9,4 százalékkal csökkent az előző évek átlagához viszonyítva.
A város elöljárói ezt a csökkenő tendenciát az elmúlt évek romló gazdasági körülményeinek tulajdonítják. „A globális és országos gazdasági intézkedésekkel összefüggésben stagnálás tapasztalható. (…) 2018 és 2020 között látványos növekedést tapasztaltunk a beruházások terén, most pedig a megnyugvás időszaka van” – fogalmazott Radu Fortiș. Marcel Dragoș alpolgármester kifejtette, hogy érthető az építőipar lassulása, amit az önkormányzat is tapasztalt. Ha ez a stagnálás nem lett volna, a város munkálatai is hamarabb befejeződtek volna, vélekedett. Az alpolgármester szerint a hanyatlás a világjárvány idején következett be az építőanyagárak robbanásszerű emelkedésével, ami alapvetően befolyásolta az egész ágazatot. „Gondoljunk csak bele, mit jelentett egy beruházó számára az a három-öt hónap, amikor az egyik napon a vas kilónkénti ára 3,52 lej volt, de két hét múlva már 4,50 lej, azt követően pedig akár 7–8 lejre is emelkedett kilogrammonként” – mondta az alpolgármester.
Az építkezések csökkenő tendenciája ellenére a városvezetők úgy vélik, hogy Nagyvárad továbbra is vonzó város az ingatlanfejlesztések szempontjából. „Az emberek még mindig érdeklődnek az építkezés iránt. Az első kategóriába tartoznak a bihari polgárok, akik Nagyváradon akarnak házat építeni. Aztán vannak a szomszédos megyékből vagy Bukarest környékéről érkező befektetők, akik Nagyváradon akarnak építkezni” – foglalta össze Radu Fortiș, hozzátéve, hogy az építkezni akaró magánszemélyek és az ingatlanfejlesztők is a kisebb építményeket részesítik előnyben. „Ha korábban nagy villákat terveztek, amelyeket nehéz fenntartani, az utóbbi években kisebb házakat terveznek” – mondta Fortiș. Ami pedig a tömbházépítéseket illeti, az utóbbi években a legnagyobb kereslet az 50–60 négyzetméteres, kétszobás lakások iránt mutatkozott.