A lakosság termeli a profitot a nagyváradi Hőszolgáltatónak

Pap István

Heves vitát váltott ki a Nagyváradi Helyi Tanács pénteki online ülésén az a javaslattervezet, mely módosítja a váradi távhőhálózat felújítási projektje III. szakaszára vonatkozó műszaki gazdasági mutatókat. A módosításra magára azért volt szükség, mert a projekt megvalósíthatósági tanulmányát még 2018-ban dolgozták ki az akkori árakon, de időközben a koronavírus-világjárvány, az ukrajnai háború és az energiapiac liberalizálása jelentős áremelkedéseket vont maga után, aminek a projektben is tükröződnie kell, és a dokumentációt azért is naprakésszé kell tenni, hogy le lehessen zárni magát a projektet.

A vita alapját az képezte, hogy a határozattervezet tartalmazza a 2038-ig előrejelzett díjszabási tervet is, amelyből kiderül, hogy 2024-ben áfával együtt 559,78 lej lesz a lakosságnak kiszámlázott hőenergia gigakalóriánkénti ára, ami 2037-ig 597,4 lejre fog emelkedni, majd rá egy évre, 2038-ban 589,23 lej lesz szintén áfával együtt. Adrian Madar szociáldemokrata párti (PSD) helyi tanácsos hozzászólásában jelezte: az önkormányzatnak vállalnia kell azt, hogy a hőenergiaár nem haladhatja meg a háztartások átlagjövedelmének 8,5 százalékát. Válaszában Florin Birta polgármester kijelentette, hogy a 2006/246. számú kormányhatározat értelmében a közszolgáltatások ára a háztartások átlagjövedelmének maximum tíz, illetve a hőenergia-szolgáltatás a háztartások téli hónapokra számolt átlagjövedelmének 20 százaléka lehet. Hozzátette, hogy amikor a város szerződést kötött a finanszírozóval, akkor egy tanulmány alapján megállapították, hogy a fűtésszolgáltatás Nagyváradon akkor fenntartható, ha a hőenergiaár nem haladja meg a váradi háztartások éves átlagjövedelmének 8,5 százalékát, ez a szint a törvény által megszabott felső határ alatt van. Ráadásul a Nagyváradi Hőszolgáltató Vállalat szakemberei által végzett számítások szerint 2024-ben az ár a lakosság éves átlagjövedelmének 4,57 százalékát fogja kitenni, vagyis jóval kevesebbet, mint a város által vállalt 8,5 százalék. Viszontválaszában Madar azt mondta, hogy a váradi önkormányzat és a finanszírozó közötti szerződést nem szabályozza semmilyen kormányhatározat, továbbá a 8,5 százalékos limitet nem egész évre, hanem csak a téli hónapokra kellene kiszámolni, „mert a lakosság télen fizeti a magas fűtésszámlákat” – fogalmazott. Florin Birta leszögezte, hogy az önkormányzat a törvény és a szerződés által megszabott keretek közötti díjszabás-tervezetet dolgozott ki „tehát nem kell semmit hozzátenni a határozathoz” – mondta. Mindenesetre szavazásra bocsátották Adrian Madar javaslatát, melyet a liberális többségű tanács a PSD és az RMDSZ igen voksai mellett leszavazott.

Ezt követően Madar párttársa, Liviu Mihai Sabău-Popa kijelentette, hogy a díjszabás-tervezet törvénytelen, ugyanis az érvényben lévő kormányhatározat értelmében a téli időszakban öt százalékos az áfa, a tervezet mégis 19 százalékos áfával számol, ezért kérte a határozat-tervezet visszavonását. Válaszában Florin Birta elmagyarázta, hogy télen öt, nyáron pedig 19 százalék az áfa, a két áfakulcs közötti különbözetet szubvencióként átvállalja az önkormányzat anélkül, hogy módosítani kelljen a hőenergia árát. Ezt a módszert alkalmazzák most is: azaz a téli hónapokban öt, az év többi időszakában 19 százalékos áfával számolják ki az árat. Viszontválaszában Sabău-Popa elmondta, hogy ha úgy lenne, ahogy a polgármester mondta, akkor a díjszabás-tervezetben nemcsak a 19 százalékos áfával számolt árak jelennének meg, hanem alkalmazni kellett volna az 5 és 19 százalék közötti áfával számolt átlagárat.

Sabău-Popa felhívta a figyelmet arra is, hogy 2019-től mostanáig a Hőszolgáltató Vállalat által megtermelt villamos energia 235 lejről körülbelül 1350 lej/megawattórára emelkedett. A távhőrendszer fenntarthatóságának az elemzéséből kihagyták ezt a tényt, mint ahogy azt is, hogy a Hőszolgáltató Vállalat bevételeinek 54 százaléka a villamos energia értékesítéséből származik. A tanácsos szerint ebből az következik, hogy a rendszer fenntarthatósági költsége a jelenleginek legalább a felére kellene csökkenjen. Ezért azt javasolta, hogy a helyi tanács bízza meg Florin Birta polgármestert azzal, hogy tárgyalja újra a finanszírozóval a fenntarthatósági feltételeket, mert, mint magyarázta, a villamosenergia-piac változásait 2009-ben, amikor az első távhőrendszer-felújítási szerződést megkötötték, még nem lehetett előre látni, ugyanakkor arra is törekedni kell, hogy „ne terheljük meg a váradiakat, és korrekt árat szabjunk meg”. Hozzátette, hogy a Hőszolgáltató Vállalat monopóliummal rendelkezik és közszolgáltatást nyújt, ezért mindig nullszaldón kellene működnie, „és nem szabadna csillagászati profitot termelnie, méghozzá a nagyváradi polgárok költségén” – fogalmazott. Ezekre a felvetésekre Florin Birta érdemi válaszokat nem adott. Mint az várható volt, Sabău-Popa javaslatait is elvetette a liberális többség.

Az RMDSZ is kritikát fogalmazott meg a tervezettel kapcsolatban. Szabó József frakcióvezető először is azt nehezményezte, hogy a több mint 370 oldalas anyagból mintegy 350 oldalnyi részt nem sokkal a tanácsülés előtt kaptak meg az önkormányzati képviselők, ennyi idő alatt képtelenség volt átolvasni azt. Mindenesetre a következtetéseket elolvasva Szabó József figyelmét megragadta az, hogy a tanulmány készítői szerint a kivitelezőnek nincs képzett szakszemélyzete arra, hogy az uniós finanszírozású munkálatokat végigvigye. „Akkor hogyan nyerte meg az a cég a tendert?” – tette fel a kérdést a tanácsos. Ráadásul a tanulmány azt javasolja ebben a helyzetben, hogy a felügyeleti tanácsadó és a projektmenedzsment-tanácsadó támogassa a vállalkozót abban, hogy határidőre be tudja fejezni a szerződésben foglaltakat. „De ezeknek az intézményeknek nem ez a feladatuk, hanem az a kötelességük, hogy minket képviseljenek, és a vállalkozó munkáját nem mások kellene elvégezzék” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezek után más vállalkozók is előállhatnak hasonló igényekkel. A tanácsos szerint ebben az esetben szerződést kellene bontani, és a még fennmaradó munkálatok elvégzésével más céget megbízni. „Máskor is csináltunk már ilyet, nem értem, hogy most miért kell ennyire segítsük a vállalkozót” – tette hozzá. Szabó József felhívta a figyelmet arra is, hogy a tanulmány megállapította, eltérések vannak a dokumentáció és a helyszínen tapasztalt valóság között, aminek nyomán azt a kérdést tette fel, hogy kinek a feladata lett volna mindennek az ellenőrzése, illetve kinek lett volna a kötelessége a hibákat hasznos időben, tehát a kivitelezés idején kijavítani. Ezekre a felvetésekre sem érkezett semmilyen válasz a városvezetés részéről, hanem szavazásra bocsátották a tervezetet, amely a liberális tanácsosok igen voksaival ment át, a PSD tartózkodott, az RMDSZ a tervezet ellen szavazott. Az elfogadott határozat szakjelentésében az áll, hogy a harmadik etapban az előírt hálózatfelújítási munkálatok 95 százaléka elkészült, anyagilag a költségek 78 százaléka teljesítve van. Ami a projektbe foglalt hőközpontok felújítását illeti, a meghirdetett közbeszerzési eljárásra nem jelentkezett senki, úgyhogy erre a munkálatra a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban új tendert kell kiírni. Az aktualizált költségvetés áfával együtt 237,7 millió lejről szól, ebből a megpályázható összeg 173,7 millió lej.