Hagyományőrzés

2023.10.30. 15:20

Régiós találkozó a hagyományéltetés jegyében

Második alkalommal rendezte meg az elmúlt pénteken a Csillagocska Alapítvány a Partiumi régiós találkozót, melynek célja a régió hagyományéltetéssel foglalkozó civil szervezetei közötti hálózat kialakítása.

János Piroska, P. Nagy Noémi

Október elsejétől kezdte meg működését az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány nagyváradi irodája, amely a régió népművészettel, hagyományokkal foglalkozó civil szervezeteit hivatott összefogni. A pénteki szakmai találkozón túlnyomórészt e hálózat működésének bemutatására helyezték a hangsúlyt. A nagyváradi iroda lefedi a teljes Partiumot, illetve felel Máramarosért és a Bánságért, valamint a Szilágyságért. A pénteki találkozó egy sorozat része, az elsőt tavaly szervezték meg, de a hétvégi rendezvényen már felmerült a harmadik találkozó szükségessége is, amelyen a civil szervezetek megismerhetik egymást – mondta el Benedek Árpád, a házigazda Csillagocska Alapítvány képviseletében. A találkozó megnyitóján a Csillagocska Alapítvány Járom zenekara teremtette meg a kötetlen hangulatot kalotaszegi népdalokkal. Kabai Kitty, a réti református gyülekezet beosztott lelkipásztora Értékeink szimbólumokba rejtve címmel tartott előadást, mely alatt többek között a népművészetben megjelenő, valamint vallási élettel kapcsolatos szimbólumokról, azok jellemzőiről, a szakralitással való kapcsolatról beszélt. A szimbólumok között említette Jézus vérét tartalmazó kehelyt, az arra asszociáló virágkelyhet, a rózsát. A köszöntés során Pálfi József, a Csillagocska Alapítvány elnöke fejezte ki örömét, hogy immár Nagyváradon is működik az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány irodája.

 

Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke előadásában elmondta: a szervezet kettős célt hivatott szolgálni: egyrészt „visszatanítani” a néphagyományt ott, ahol az kiveszett, másrészt megerősíteni, ahol lehet. „Célunk, hogy a partiumi iroda itt, Nagyváradon, megközelítőleg egyenlő távolságra Nagybánya és Temesvár között, összefogja mindazon civil szervezeteket és lelkes embereket, akik elkötelezettek a hagyományok továbbéltetésében” – mondta el. Előadását követően a térség civil szervezeteinek képviselői feltehették a hálózat működésével kapcsolatos kérdéseiket.

A régiós találkozó második részében Dr. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató tartott könnyed hangvételű, ám annál elgondolkodtatóbb előadást A magyar nyelv gazdagsága címmel. Balázs Géza elmondta, hogy csoda, hogy a magyar nyelv él, azért mert a szakember számítása szerint legalább háromszor meg kellett volna szűnnie: a vándorlások korában, amikor nagyon sok nyelv el is tűnt, továbbá a török uralom alatt, a harmadik pedig a habsburgokhoz és a németesítő törekvésekhez kapcsolódik. „Ha Kazinczyék nem indítják el a nyelvújítást, akkor ma valószínűleg nem beszélnénk magyarul‟ – mondta el a nyelvész, hozzátéve, hogy nagyon sok kérdést felvető korszak küszöbén vagyunk, és ezért is fontos beszélni nyelvről, kultúráról, hagyományról, folklórról. A globális világban nagyon sok olyan jelenség van, ami mássá teszi az embert. Az új technológiák megváltoztatják a társadalmat, a kultúrát és a nyelvet is. Az idők során minden technológia megváltoztatta kicsit a világot és ezzel egyidőben a kultúrát, de ez egy hosszabb folyamat volt. Csakhogy manapság annyira gyorsan változik a világ, hogy a nyelvi hagyományok nem tudják követni, a nyelvi minőség romlik.

 

A továbbiakban Tóth János, a Hagyományok Háza Hálózat vezetője tartotta meg a találkozó második szakmai fórumát. Először ismertette a Hagyományok Háza Hálózat tevékenységét, a célkitűzéseket és a terveket: a Hagyományok Háza 2017-ben kezdte el a határon túli hálózatosodás megszervezését és a megyei feladatellátás kiterjesztését. Ezzel a budapesti székhelyű intézmény a határokon belül és azokon túl is megkezdte a népművészet hálózatának kiépítését a népművészeti munka megerősítése, a néphagyománnyal foglalkozó közösségek segítése érdekében, hangzott el. Hagyományok Háza Hálózatot hoztak létre Magyarország több megyéjében, valamint Kárpátalja (Ukrajna), Erdély (Románia), Vajdaság (Szerbia) és a Felvidék (Szlovákia) területén. A tevékenységek a rendezvényszervezés, a gyűjteményezés és az élő hagyományátadás (akkreditált képzések, továbbképzések és tanfolyamok) területein folynak. A rövid ismertetést követően a találkozó hivatalos része a jelenlevők szakmai megbeszélésével zárult.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában