A szefárd zsidóság romániai épített örökségéről tartottak előadást

Pap István

A Bukaresti Egyetem professzora számos érdekességet osztott meg a romániai szefárd közösségről. A szefárdok Spanyolországból származó zsidók, akik az 1492-ben befejeződött reconquista utáni zsidóüldözések miatt hagyták el az Ibériai-félszigetet, és a mai Románia területére az Oszmán birodalomból érkeztek. A szefárdok megőrizték saját nyelvüket, mely a középkori spanyol nyelvre alapszik és saját liturgiát, zenei hagyományokat alakítottak ki. A szefárdok romániai története mintegy 500 évet ölel fel és 1948-ban ért véget, a közösség ugyanis eltűnt az országból. A mai Románia területén alig maradt valami a szefárdok épített örökségéből, ezek egyike az 1902-ben épült máramarosszigeti zsinagóga, melyet tulajdonképpen nem a közösség épített, de őket is kiszolgálta. A konstancai és a két bukaresti szefárd zsinagóga ma már nem áll. A legnagyobb számban a szefárd temetők maradtak meg, mert a zsidó hagyomány szerint a temető szent helynek számít, ezért az elhunytakat és magukat a temetőket sosem bolygatják meg.
Beszélt az előadó néhány kiemelkedő szefárd zsidó személyiségről, köztük Mauriciu Blankról, Románia egykori legnagyobb bankjának, a Marmorosch Blank banknak az igazgatójáról, valamint Menachem és Jacques Eliasról, utóbbi 1914-es végrendeletében a Román Akadémiára hagyta mérhetetlen vagyonát. Jacques Elias 1923-ban halt meg, de az országban eluralkodó antiszemita közhangulat ellenére sem változtatta meg testamentumát. Bukarestben több a szefárdok által épített ingatlan maradt meg, különösen a híres Lipscani utcán és környékén. Felicia Waldman előadása végén hozzátette, hogy Nagyváradon is el kellene végezni egy felmérést a szefárd zsidó kulturális örökségről.