Jubileumi kórustalálkozót tartottak az érsemjéni református templomban

Ciucur Losonczi Antonius

Pál apostolnak a kolosszeiekhez írott levele 3. részének 16. verse alapján hirdette az igét Bara László érmelléki esperes: „Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel. És intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel. Hálaadással énekeljetek szívetekben Istennek”. Szószéki beszédében hangsúlyozta: a Szentírás több helyen is említi az éneklés fontosságát, nagyon sok helyen felhívja a figyelmünket arra, hogy jó, ha énekelnek azok, akik Istent szeretik, követik őt, vagy a szolgálatában állnak. „Gyönyörű zsoltárokat énekel az Ószövetség népe, énekelnek az apostolok, és énekszó hangzik a mennyben is a Jelenések könyve tanítása szerint. Az ének tehát elengedhetetlen része a keresztyén ember hitvallásának, az istentiszteletnek. De mondhatjuk úgy is: az éneklés nem más, mint maga az istentisztelet, ezért nagyon kell rá vigyázni, ügyelni annak tisztaságára, szentségére. Őrizni kell az értékeit, és úgy kell vele élni, használni és megörvendeztetni másokat, mintha az Istentől kapott legértékesebb ajándékkal bánnánk. Annyi gyönyörű ének van a Református Énekeskönyvben, mely egész lelkivilágunkat, Istennel való kapcsolatunkat ábrázolja, bemutatja, és mely oly sokszor adott már nekünk bátorítást, erőt, bíztatást és vigasztalást a történelmi időkben” – fogalmazott Bara László, hozzátéve: „A mi énekeink mindent tartalmaznak, ami egy istentisztelethez szükséges. Ott vannak benne a bűnbánatra való felhívások, az Isten dicsérete, a hálaadás, a katekizáció és a hitvallás is. Énekeljünk tehát úgy, mint akik Istent magasztaljuk.”

Tizenhét énekkar, vagyis csaknem 300 kórustag szolgált két-két énekkel a prédikáció után: az érsemjéni, az érbogyoszlói, a margittai, az érmihályfalvi, a magyarkéci, a szalacsi, a micskei, a berettyószéplaki, az érszőllősi, az érkörtvélyesi, az érkeserűi, a bihardiószegi, az értarcsai, a székelyhídi, az albisi és a gálospetri, valamint a lelkész-kántorok kórusa, utóbbi kivételesen három énekkel. A együtt éneklés lényegét Orosz Otília foglalta össze, majd az oklevelek és ajándékok átadása után közös dicsőítéssel (Darabont Aliz tanárnő vezényelt), illetve a kultúrotthonban zajlott  szeretetvendégséggel ért véget az összejövetel.