Egyre nagyobb kincs a munkavállaló

Pap István 

Nehéz év elé nézünk, hiszen a geopolitikai helyzet bizonytalansága és az energiahordozók árának növekedése komoly nyomást fog gyakorolni 2023- ban a romániai gazdaságra. És bár mindenképpen pozitív fejlemény az, hogy január 1-től emelkedett Romániában a minimálbér, ez a tény újabb nyomást helyez a munkáltatókra – értékelte lapunknak az idei kilátásokat Békési Csaba, a Bihar Megyei Foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) vezetője. „Örülünk, hogy nőnek a bérek, mert Bihar megye elég alacsony szinten áll ebből a szempontból, de a munkáltatóknak elég nehéz lesz ezt a 17-18 százalékos munkabér-növekedést beépíteni a költségvetésükbe. Amikor a minimálbér növekedik, akkor nemcsak azoknak az embereknek a fizetése kell emelkedjen, akik minimálbérrel vannak alkalmazva, hanem mindenkinek kellene nőjön a bére legalább ekkora mértékben” – fogalmazott az igazgató. Hiszen, mint kifejtette, az nem méltányos, hogy ha csak azoknak a szakképzetlen alkalmazottaknak a fizetését emelik 3000 lejre, akiknek eddig 2550 lejt adtak, ezzel ugyanakkora bérük lesz, mint a szakképzett munkavállalóknak. 
Tudvalevő, hogy Bihar megye gazdasági teljesítményéhez és potenciáljához képest meglehetősen alacsony az átlagfizetés. Ennek két oka van Békési Csaba szerint. Megyénkben nagyobb a foglalkoztatási arány, mint máshol, viszont az állami szektorban – ahol magasabbak a fizetések, mint a magánszektorban – a dolgozók száma nagyságrendileg ugyanakkora az ország megyéiben. Bihar megyében 186 ezer munkavállaló van, míg Szilágy megyében 110 ezer, így nálunk az állami szektorban dolgozók révén nem emelkedik meg olyan mértékben az átlagfizetés aránya, mint történik az a kisebb megyékben, ahol viszont ugyanannyi ember dolgozik a közszférában, mint nálunk. 
Az is tény, hogy Bihar megyébe az utóbbi években számos beruházás érkezett, de a foglalkoztatási ügynökség vezetője szerint ennek egyik legfőbb oka éppen az, hogy nálunk alacsonyabbak az átlagfizetések, tehát az ide befektető vállalkozások kevesebb költséggel, így nagyobb profittal tudnak dolgozni. „De Bihar megye nincs már abban a helyzetben, hogy csak azért hívjunk ide befektetőket, hogy munkahelyeket teremtsenek. Most már olyan befektetőket kell idevonzani, amelyek nagyobb hozzáadott értéket termelnek, ezért képzett munkaerőre van szükségük” – fogalmazott Békési Csaba. Ez utóbbira már csak azért is lehetőség van, mert mint a szakember hangsúlyozta, négy egyetem működik nálunk, és a duális képzés tekintetében országos szinten a második helyen állunk Brassó megye után, tehát Bihar megye képzett munkaerőt tud biztosítani.
Hogy mindezen kedvező feltételek mellett mégsem állunk olyan jól az átlagfizetések tekintetében, annak másik oka a munkaerő-mobilitás. Békési Csaba elmondta, hogy eddig is megfigyelhető volt az a tendencia – és ez a jövőben sem fog változni –, hogy Bihar megyéből sokan mennek külföldre dolgozni, de elmennek Kolozsvárra, Temesvárra és a fővárosba is, miközben Bihar megyébe rengetegen jönnek Szilágy, Szatmár és Máramaros megyékből. A gond csak az, hogy Bihar megye egyelőre sajnos elveszít mérnököket, IT-szakembereket, képzett gazdasági szakembereket olyan megyék javára, ahol ezek az ágazatok fejlettebbek, és helyettük jönnek az alacsonyabb szakképesítésű emberek, hogy elfoglalják például az ipari parkokban létesülő munkahelyeket. „Bihar megye egyelőre mágnese ezeknek a nem annyira fejlett megyéknek” – fogalmazott Békési Csaba, aki hozzátette: „A Bihar megyei önkormányzatoknak nagyon kell ügyelniük arra, hogy olyan munkahelyeket teremtsenek, melyek nagyobb hozzáadott értékkel bírnak. Látok erre tendenciát. Bihar megyében az országos szint alatt van a munkanélküliségi ráta, ezért kézenfekvő, hogy itt jobban fizető munkahelyekre van szükség ahhoz, hogy a befektetők ide jöjjenek.” 
Kiemelte, hogy a Nokian gumiabroncsgyár is nemcsak a termelési egységet, hanem az egész gyárat Nagyváradra költözteti Szentpétervárról, vagyis a gyártósor mellett a labor-, a tervezési és a mérnöki feladatokat is ide telepíti, így tehát jobb bérezési szintre lehet majd számítani. Munkásjólét A munkáltatók manapság már nemcsak a jó bérezéssel kell kecsegtessék munkavállalóikat, folytatta Békési Csaba, hanem egyre fontosabb az, hogy az alkalmazott jól érezze magát a munkahelyén. Példaként említette azt, hogy vannak munkáltatók, amelyek biztosítják az alkalmazottak étkeztetését, programokat szerveznek számukra, vagy épp kávézót alakítanak ki nekik. „Mivel a munkaerő-kiáramlás, ha nem is akkora intenzitással, mint eddig, de továbbra is fennáll, ezért a munkáltatók meg kell tanulják azt, hogy csak akkor tudnak megmaradni a piacon, ha megbecsülik a munkaerőt, és érdekeltek abban, hogy az alkalmazott jól érezze magát a munkahelyén. Ez 2023-ban is nagyon fontos szempont lesz” – hangsúlyozta Békési Csaba. 
Azt is elmagyarázta, hogy ott, ahol az alkalmazottaknak jó a közérzetük, sokkal kisebb a munkaerő-fluktuáció, ami anyagilag is jelentős megtakarítást jelent a munkaadóknak, amelyek stabil munkaerő-állománynyal minőségibb munkát és jobb termelékenységet tudnak elérni. Unión kívüli munkaerő Végezetül az igazgató kitért egy másik aspektusára is a foglalkoztatásnak: ez az Európai Unión kívüli munkaerő beáramlása. „Mindenki azt hitte, hogy ez veszélyt fog jelenteni Románia számára, de bebizonyosodott, hogy igazunk van abban, hogy ez csak rövid távra lehet megoldás, hosszú távra egy befektető nem alapozhatja a fejlődését erre a munkaerőre” – jelezte. 
A továbbiakban elmondta, hogy tavaly 100 ezerben szabták meg azt a kontingenst, amennyi személyt be lehetett hozni Romániába az Unión kívülről, de október végéig nem érték el a 70 ezer kiadott munkavállalási engedély számát, ráadásul a kiadott engedélyek száma nem jelenti azt, hogy enynyi munkavállaló be is jött az országba. „Az idei évre is 100 ezer személyben határoztuk meg a maximális létszámot, de számításaink szerint országos szinten mintegy 60–63 ezer unión kívüli munkavállaló jön majd Romániába. Bihar megyében jelenleg nincsenek többen, mint 2000–2500- an. Ezek a munkavállalók általában alacsony szakképesítésű vagy szakképzetlen emberek, akik építkezésben, szállodákban dolgoznak, ott, ahol alacsonyak a fizetések. Ezek a munkavállalók olyan keleti országokból jönnek, ahol a bérezési szint maximum 100–150 amerikai dollárnak felel meg, és itt 500–600 eurót keresnek egy hónapban. Ők ugyanúgy, mint a mi polgártársaink, egy bizonyos időszakot töltenek külföldön, hogy anyagi biztonságot tudjanak szerezni” – zárta szavait az igazgató.