A székesegyházban tartották ballagási ünnepségüket a szent lászlósok

Ciucur Losonczi Antonius

Az iskola hagyományainak megfelelően a ballagók a Kanonok sorról indultak, ahol több mint két évtizeden keresztül az iskolájuk működött. Idén három tizenkettedikes és egy tizenegyedikes osztály tanulói énekelték a Gaudeamust, hogy közben a püspöki palota és Szent László szobra mellett elhaladva vonuljanak be a székesegyházba: a XII. A – közgazdaságtan (osztályfőnök Kele Tünde), a XII. B – teológia (osztályfőnök Mosoni Erika), a XII. C – közélelmezés (osztályfőnök Zalder Éva), valamint egy szakosztály, a XI. D – szakács és cukrász (osztályfőnök Kohán Zsombor) diákjai.

Az ünnepi szentmisén Böcskei László megyés püspök arra hívta fel a fiatalok figyelmét: életük fordulópontjához érkeztek, és ezen fontos órákban velük vannak azok, akik mindvégig közel álltak hozzájuk, támogatták őket, bíztak bennük. Ugyanakkor pedig hálát kell adjanak Istennek azokért az ajándékokért, melyekkel az elmúlt évek folyamán elhalmozta őket. Imádkozzanak hozzá, kérjék az áldását és segítségét ahhoz, hogy továbbra is a mostanihoz hasonló lelkesedéssel tudjanak tovább haladni az útjukon a céljaik elérése érdekében. Homíliájában a főpásztor azt is kiemelte, hogy a ballagás nemcsak a végzősök, hanem tulajdonképpen az egész közösség, a család, az iskola, az egyház ünnepe. Senki sem jött üres kézzel, mindenki hozott magával valamit. A rokonok, ismerősök azt üzenik, illetve kívánják a ballagóknak: legyenek kitartók és boldogok; ne keseredjenek el, hanem küzdjenek, ha akadályokba ütköznek; merjenek nagyokat álmodni; tudják mindig meglátni a jót, és ne veszítsék el a hitüket. Az egyházmegye elöljárója azt tette még ezekhez hozzá tanácsként: figyeljenek oda mindig a feltámadott Krisztusra, és ahogyan az apostolok áldozócsütörtökön rácsodálkoztak a történtekre, ők is csodálkozzanak rá eddigi életünk elmúlt szép tizennyolc esztendejére, arra, hogy mennyi áldás szállt le rájuk, mennyi találkozásban volt részük. Ugyanakkor csodálkozzanak rá a jövőjükre is, arra, hogy számukra megadatik, hogy békében éljenek, és nem kell meneküljenek, s higgyenek abban, hogy lesz folytatás, még sok szép és jó vár rájuk.

Konrád Katalin igazgató négy fontos dolgot emelt ki: a hálaadást, a bocsánatkérést, a megbocsátást és az elengedést. „Szeretném megköszönni mindenkinek, aki hozzájárult a felnőtté válásotokhoz, a sok fáradozást, nevelést, oktatást, és a sok boldog vidám percet. Hálát adok Istennek értetek, nektek pedig szeretném megköszönni a sok versenyt, díjat, programot, amiben részt vettetek, illetve, amit ti magatok szerveztetek, hogy a nehéz időkben is fegyelmezetten és céltudatosan kerestétek és megtaláltátok az utat a tanuláshoz” – fogalmazott.

Tankó Zita szaktanfelügyelő Horia Abrudan főtanfelügyelő üzenetét továbbította, a maga részéről pedig azt kérte a diákoktól: emlékezzenek azokra, akik mellettük álltak, és becsüljék meg őket, akárcsak a teremtett világot, Isten ajándékát. Örüljenek annak, amilyük van, és gyűjtögessék a valódi értékeket, hogy igazi emberré váljanak. A szülőbizottság részéről Kovács Katalin szólt a jelenlevőkhöz, majd a ballagási ünnepségeken megszokott forgatókönyv (kulcsátadás, diákok búcsúbeszéde, oklevelek, díjak átnyújtása) szerint folytatódott a rendezvény.