A cél a váradi premontrei rend ellehetetlenítése

Pap István

A Nagyváradi Polgármesteri Hivatal gazdasági igazgatóságának pénteki sajtótájékoztatóján ismertették az intézmény tavalyi évi tevékenységi jelentését. A tájékoztatásból kiderült, hogy tavaly 2020 jogi személy összesen 26,6 millió lejjel tartozott a városnak, ebből 22,5 millió lej egyetlen entitás tartozása, amelyik nem más, mint a nagyváradi premontrei prépostság. Az adóhátralék a Bihari Megyei Törvényszék ítélete által megállapított, de a rend által be nem fizetett bélyegilleték összege abban az egyházi vagyon-visszaszolgáltatási perben, amelyet a premontreiek indítottak néhány évvel ezelőtt a román állam ellen. Sorin Iacob, a gazdasági igazgatóság aligazgatója bejelentette, hogy egy bírósági ítélet alapján lefoglalták (sechestru) a premontrei rend nagyváradi, Bihar megyei és az országban fellelhető és beazonosítható javait. Iacob hozzátette, hogy a rend ugyan visszalépett a perből, de ezt csak azt követően tette meg, hogy a törvényszék már kimondta a bírósági illeték befizetésének a kötelezettségét, így hiába lépett vissza, a befizetési kötelezettségről szóló döntés érvényben maradt. A végrehajtást azonban nem lehetett végigvinni, mert a rend bíróságon fellebbezett a döntés ellen, továbbá új pert is kezdeményezett, többek között a rájuk rótt 22,5 millió lejes bélyegilleték befizetési kötelezettség ellen. 

Pilátusok 

Eduard Florea a maga során elmondta, hogy a város nem volt része ennek a pernek, ők csak felszólítást kaptak a bíróságtól arra, hogy hajtsák be a bélyegilletéket, ugyanis a pereskedés során ezt az illetéket ahhoz az önkormányzathoz kell befizetni, ahol a pereskedő fél, civil szervezet be van jegyezve. „Mi nem voltunk részesei a pernek, mi nem kértük azt az összeget. Mi csak az a költségvetés vagyunk, amelynek be kell hajtania a bírósági keresetükhöz kapcsolódó bélyegilletéket. Valószínűleg az kereset nagyon értékes ingatlanokra vonatkozott, így a bírósági illeték is ennek megfelelő nagyságú kellett legyen” – mondta, majd így folytatta: „Mi megtettünk mindent, amit megtehettünk, minden beazonosítható vagyontárgyukat lefoglaltuk. A szervezet bírósághoz fordult minden akciónkkal szemben, így ahhoz, hogy értékesítsük a lefoglalt javakat, arra van szükség, hogy a bíróság újabb ítéletet hozzon.” A sajtótájékoztatón jelen lévő Marcel Drago§ alpolgármester azt mondta, hogy az önkormányzat végre kell hajtsa a bírósági döntést, és például egy számvevőszéki ellenőrzés során számot kell adnia arról, hogy milyen intézkedéseket foganatosított az adósság behajtása érdekében. „Mi nem minősíthetünk egy bírósági döntést, hanem végre kell hajtsuk azt, de ha utólag a bíróság más döntést hoz, akkor mi is beszüntetjük akcióinkat” – fogalmazott. 

Kánonjog 

Kerestük az ügyben Varga Andreát, a nagyváradi premontrei prépostság jogi képviselőjét, aki többek között elmondta, hogy a gazdasági igazgatóság által bejelentett lefoglalás (sechestru) a valóságban annyit tesz, hogy elidegenítési tilalmat jegyeztettek be a földhivatalban a kánonjog alapján amúgy is elidegeníthetetlen premontrei vagyontárgyakra. Ebben az összefüggésben „a nagyváradi hatóságok úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy a román kormány 2008. október 1-jei 1.218. számú Határozatában elismerte a római katolikus egyház kánonjogát, és azzal, hogy a hivatkozott kormányhatározat megjelent Románia Hivatalos Közlönyének, 2008. november 27-i 798 bis számában, az egyházi jog a polgári jogra is utal. A katolikus egyház kánonjoga szerint a premontrei rend egy pápai kanonokrend. A kánonjog alapja az ingatlanvagyon.” A jogi képviselő szerint nem lehetett volna elidegenítési tilalmat bejegyeztetni a premontrei rend Bihar megyében található vagyontárgyaira, hiszen ebben az esetben is érvényes az egyházi jog polgári jogra kihatása. A Nagyváradi Polgármesteri Hivatal eljárása azért sem méltányos, mert a perben hamarosan újabb tárgyalás lesz, így hát „teljesen érthetetlen, hogy tíz nappal egy másodfokú bírósági tárgyalási nap előtt miért igyekeznek ilyen akciókkal átvenni hatásköröket, csak azért, hogy a premontrei rend alávetettségének, ’jogosnak’ látszó kiszolgáltatottsági, sőt bűnelkövető állapotát sugallják. Kétségkívül a pénteki sajtótájékoztató a legyőzhetetlenség auráját akarta közvetíteni az ott jelenlévőknek” – mondta Varga Andrea. 

Illetékmentes 

A jogi képviselő elmagyarázta, hogy a 2013/80. számú, az eljárási illetékbélyegekre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet 29. paragrafusa kimondja, hogy nem kell illetékbélyeget fizetni többek között olyan peres ügyekben, amelyeket speciális törvények alapján indítottak, ha ezek a speciális törvények illetékmentességet biztosítanak. Márpedig a rend a 2000/94. számú, a romániai egyházi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó kormányrendelet alapján pereskedik, ez a jogszabály szintén kimondja, hogy az egyházi vagyon visszaszolgáltatási keresetei illetékmentesek. Varga Andrea hangsúlyozta azt is, hogy a nagyváradi premontrei prépostság nem cég, nem gazdálkodási szerv és nem költségvetési elszámolásra kényszeríthető civil szervezet, hanem egy világméretű kanonokrend része, amelynek Generális Apátja Rómában van. Önállóan gazdálkodó, sőt, pápai kanonokrendi egyházi közintézmény ez, melynek működése kilencszáz éve állandó. A továbbiakban Varga Andrea leszögezte: „Sem templomot, rendházat nem lehet ’lefoglalni’, sem templomkertbe nem lehet parkolóházat felhúzni a Vatikán engedélye nélkül jogszerűen sehol, csakis a nyílt autokráciákban és diktatúrákban”. A jogi képviselő hozzátette, hogy a renddel szembeni támadásnak tekinti a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal gazdasági igazgatóságának propagandisztikus, hitelrontó közlését, ami az érvényben lévő nemzetközi egyezmények, a vatikáni, az európai közösségi, a jogegységi, a tulajdonvédelmi, a társadalmi képviseleti-védelmi, a lelkiismereti és állampolgári szabadságjogi, az egyház és állam közötti megállapodások értelmében nem maradhat szankciók nélkül. „Erre sor is kerül majd, érdemes kivárni a végét” – tette hozzá Varga Andrea. 

Rossz poén 

A jogi képviselő úgy látja, hogy az önkormányzat a bírósági döntést tolja önvédelemképpen maga elé, hiszen a bíróság nem dönthet, nem javasolhat, nem kérhet végrehajtást folyamatban lévő perben. „Köznapian: vedd el a rendházat vagy templomkertet, add el, s ha utólag kiderül, hogy jogtalan volt, akkor ’majd helyrehozzuk!’ – ez egy abszurd dráma rossz poénja” – fogalmazott Varga Andrea. A jogi szakember úgy látja, hogy a premontrei rend pénteki sajtótájékoztatón való kipellengérezését megfélemlítésre, félelemkeltésre, jogtalan nyomásgyakorlásra használták. „E tények fényében végre választ kaptunk arra a dilemmánkra, hogy a háttérben mivel és kikkel állunk szemben. Egy új, arculatát tekintve maffia-jellegű csoporttal állunk szemben, amelyik persze eltér a Dél-Olaszországban működő klasszikus maffiáktól. Ebben az összefüggésben helyesnek tűnik, ha jogtörténészként, kutatóként azt mondom, hogy a premontrei rend egyházi restitúciós ügyeinek ellenérdekelt csoportja vagy csoportjai valóban távol állnak a hagyományos maffiától. Hiszen olyan szerveződés ez, amely összekötő kapocs a politika és titkosszolgálati világ között, és amely Nagyváradon, Bihar megyében inkább politikai szereplőkkel folytat párbeszédet, mintsem titkosszolgálati szereplőkkel, akik az erőszak és a megfélemlítés különböző formáit gyakorolják. Ezt legmarkánsabban velem kapcsolatban gyakorolták eddig, amikor 2012-ben nyílt utcán törték el az arccsontomat egy félixfürdői per előtt. Anzelm apátot húsz éve szisztematikusan vegzálják egy olyan országban, amelynek vezetői az elmúlt száz évben alkotmányosan biztosították a kisebbségi egyházi intézmények, példaképpen a premontrei kanonokrend megőrzését, és garantálták ezek intézményes autonómiáját” – fogalmazott végül.