Csak a pénzre gondol a városvezetés a nagyváradi ökológusok szerint

Pikó Stefánia

A három Bihar megyei környezetvédelmi civil szervezet – az Aqua Crisius, az Ecotop és a Védett Területek és Fenntartható Fejlődés Központja (CAPDD) – közleményében a november nyolcadikai világnap apropóján fordul a városi hatóságokhoz. Arra kérik a döntéshozókat, hogy amikor belevágnak valamilyen városfejlesztési projektbe, vegyék figyelembe azt is, hogy mit szeretnének Nagyvárad lakosai, a környezetszennyezés veszélyét, valamint a globális felmelegedés, éghajlatváltozás okozta jelenségeket, hatásokat.

„Nagyvárad az ország azon városa lehetne, amely példaértékűen fenntartható, zöld, klímaváltozás szempontjából pedig semleges” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy ehhez a döntéshozóknak eleget kellene tenniük néhány feltételnek. „Románia is aláírta annak idején a Párizsi éghajlatvédelmi egyezményt 2015-ben, valamint részt vett az elmúlt napokban a glasgow-i klímacsúcson. Elérkezett annak az ideje, hogy Nagyváradon konkrét lépések szülessenek, ne csak elavult tervek és stratégiák, vagy »business as usual« jellegű nyilatkozatok. A városfejlesztésről szóló dokumentumok elkészítésekor (…), melyek a következő tíz évet érintik, figyelembe kellene venni a városlakók igényeit, és valóban integrálni kellene a környezet, energia, fenntartható szállítás, turizmus, takarékosság szempontjait” – írják közleményükben.

Az aláírók meggyőződése, hogy környezetvédő, -kímélő projekt cím alatt olyan beavatkozásokat kezdeményeznek az illetékesek, melyek túl sok pénzbe kerülnek, és egyáltalán nem felel meg a lakosok igényeinek. „Az olyan tevékenységek, mint a Körös-part bal oldalán zajló munka, nem illenek bele semmilyen városfejlesztési vízióba, sőt, negatív hatással van a városi környezetre” – hangsúlyozzák, utalva a Decebal híd közelében folyamatban lévő munkálatokra.

A nonprofit szervezetek szerint, bár az illetékesek azt mondják, azért dolgozzák ki a projekteket, hogy a város „fenntartható, zöld, smart, kulturálisan gazdag, versenyképes” legyen, valójában csak lehetőséget látnak abban, hogy ezen címszó alatt férjenek hozzá uniós pénzforrásokhoz.

Bár néhol zavaros a közlemény gondolatmenete, elismerik, hogy a szóban forgó projektek révén javult a lakosok életminősége, azonban ezek olyan mellékhatásokat okoztak, melyek következtében szennyeződtek természeti forrásaink.

„Környezetünk romlása, károsítása idővel oda fog vezetni, hogy nemcsak a jövő, hanem már a jelenlegi generációk életére is rányomja majd a bélyegét. Az urbanisztika és a természetvédelem közötti konfliktust meg lehetne oldani, ha más gondolkodásmóddal, tisztelettel fordulnánk a természet felé” – mondják az ökológusok.

Az urbanisztika világnapja

A várostervezés, urbanisztika világnapjának ötlete 1949-ig vezethető vissza, és egy Buenos aires-i professzor, Carlos Maria della Paolera nevével hozható kapcsolatba. A professzor ebben az évben alapította meg a „World Urbanism Day” vagy „World Town Planning Day” név alatt is megtalálható egyesületet. Célja ekkor az volt, hogy civil, valamint szakmai körökben is népszerűsítse a várostervezést, a minél élhetőbb környezet kialakításának nemes munkáját. Négy kontinensen és több mint 30 országban ünneplik rendszeresen azóta is. Emellett érdemes megemlíteni, hogy egy héttel korábban, október 31-én tartották a városok világnapját, mely ennél is nagyobb népszerűségnek örvend.