KRE 100, a múlt jövőbe tekintő üzenete

A trianoni országcsonkítás után, a leszakadt tiszántúli gyülekezetek önálló egyházkerületté szerveződhettek (1921), majd azt követően, lélekőrlő harcok után, egyházkerületként is elismerést nyerhettek (1939). Azt ünnepelték ezért a hétvégén a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnél, hogy „megtartattunk magyar reformátusokként, de a múlt harcaiból és mostani együttlétünk öröméből erőt kívánunk meríteni az elkövetkezendő időkre”.

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Ciucur Losonczi Antonius

Az ünnepségsorozat péntek délelőtt kezdődött, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) székházának tanácskozótermében megtartott hármas könyvbemutatóval.

Az egybegyűlteket Emődi András levéltáros üdvözölte, aki egyúttal röviden összefoglalta a KRE megalakulásának történetét, és ennek előzményeit. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kárpát-medence öt nagy református egyházkerülete közül a legnagyobb a tiszántúli volt, és ennek szerves részét képezte a Királyhágómellék a 16. század közepétől, a reformáció első pillanataitól kezdve egészen az 1921-es főhatalomváltásig. Ugyanakkor már az indulás után a szuperintendencia (egyházi főhatóság) dualista vezetésű volt, a reformáció megjelenése utáni néhány évtizedben Várad ugyanolyan fontos szerepet töltött be, mint Debrecen, és ez az egység a következő néhány száz évben megmaradt.

Trianon után sok izgalmas kérdés merült fel a hogyan továbbról, viták tárgyát képezte az: váljon-e önálló egyházkerületté a Királyhágómellék, vagy pedig tagozódjon-e be az erdélyi egyházkerületbe. Sok meghatározó személyiség fejtette ki ezzel kapcsolatos álláspontját, s közülük kiemelkedik Sulyok István püspök alakja. Ő már a kezdetektől fogva határozottan Debrecen-párti volt, illetve amennyiben ez már nem lehetséges, akkor egyértelműen a különutas politika mellett érvelt. „Jogi státus nélküli senkik voltunk a román állam szemében” – magyarázta a levéltáros. Végül a „Sulyok-vonal” győzedelmeskedett, mai szemmel nézve helyesen. A második bécsi döntést követően azonban ismét szakadás történt, 1945 után pedig visszatértek a két világháború közti állapothoz, és újraalakultak Nagyváradi Református Egyházkerület elnevezéssel. Újabb változást az 1968-as állami közigazgatási átszervezés (megyésítés) hozott, amikor két szilágysági egyházmegyével gyarapodott a kerület.

A KRE 100 – Tanulmányok a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakulásának századik évfordulójára című kötetet Zsigmond Attila egyháztörténész, lelkipásztor mutatta be. Mint elhangzott, két nagy részből áll: nagyobb terjedelmű Straub (Rácz) Etelka doktori dolgozata a KRE megalakulásáról, mely két párhuzamos síkon halad: a kronológiai sorrend ismertetése, illetve a menet közben felmerülő gondok orvoslása, valamint további 10 tanulmány olvasható más szerzők tollából, például Ceglédi Györgyről, aki Várad első református lelkésze volt, a nagyváradi református Kálvin nyomda történetéről vagy Búthi Sándor püspöki profiljáról a román titkosszolgálati iratanyagok alapján.

A dr. Pálfi József rektor, egyháztörténész, lelkész által írt „Uraim! Sursum corda! Fel a szívekkel!” – Sulyok István, akinek volt világképe Királyhágómellékről kismonográfia címére utalva asszociációs játékként Csűry István jelenlegi püspök azon megygyőződésének adott hangot, hogy napjainkban is egy olyan világban élünk, melyben sokan szeretnék azt, hogy felemeljük a kezünket, és kiszolgáltatottságban, alárendeltségben éljük meg kisebbségi létünket. Az önállóság kérdése még mindig aktuális – így kell rátalálnunk egyéni arcunkra, méltóképpen tisztelve Istent és szeretve önmagunkat is. Az évfordulónak pedig az a számunkra jövőbe tekintő üzenete, hogy sulyoki lelkülettel haladjunk tovább, Isten igéjére támaszkodva.

A kiadvány szerzője – miután köszönetet mondott dr. Szabadi István szakmai lektornak, Tóth Rozália korrektornak és Szomor Attilának a borítótervért és a tördelőszerkesztésért – néhány érdekességet osztott meg a jelenlevőkkel Sulyok Istvánról, például azt, hogy püspöki jelentéseit akkurátus precizitással írta, és hamar meghatározó tagja lett a László király szabadkőműves páholynak, melyből azonban rögtön kilépett, amikor erősödni kezdett a Jászi Oszkár-féle baloldali irányzat. A püspök emellett a banki világban is jártasnak bizonyult, napirenden volt a teológiai és a világi irodalommal, az ezekből vett idézeteket, gondolatokat rendszeresen beépítette az előadásaiba, beszédeibe.

A harmadik bemutatott kiadvány a KRE címereit ismertető album volt, a szakmai tanulmányokat író, illetve a címereket tervező, amúgy katolikus vallású Pécsi L. Dániel jelképművész nemcsak beszélt, hanem búcsúzóul elénekelte Debreceni Szappanos János udvari prédikátor Katonák üdvözlete Bocskai Istvánhoz című költeményét.